A Sorskönyv nélkül egy hűséges olvasója, Kanyó Zsuzsa küldte nekem az alábbi TA-szempontú verselemzést. Az ő engedélyével teszem közkinccsé, azzal a nem titkolt céllal, hogy mindenkit ösztönözzek arra: legyen nyitott a bárhol és bármikor hallott és olvasott szavak, mondatok mögé nézni.
Régóta érdekel a tranzakcióanalízis és az erőszakmentes kommunikáció. Pár évvel ezelőtt átgondoltam, mi zajlik Petőfi Falu végén kurta kocsma c. versében, hogyan látja ezt egy tranzakcióanalízissel foglalkozó szakember. Leírom, hogyan láttam én a verset a közelmúltban.
A vers helyzetképpel indul. A költői képek akár csendes, nyugodt éjszakát is vetíthetnének előre, ha mindjárt az első sorban nem jelenne meg a „kurta kocsma” jelzős szerkezet. Az olvasó már tudja, hogy a kocsma a versben lezajló tranzakciók helyszíne. A 3. 4. és az 5. versszak Szabad Gyermeki énállapotban levő legényeket mutat be. A versben szereplő kocsmárosnét és cigányt a mulatozó legények szemszögéből látjuk, ők nem szólalnak meg, teszik a dolgukat, önkontrollal működő, Felnőtt énállapotuk alapján. A kocsmában kurjongató legények és a – mai szóval élve – személyzet „oké vagyok, oké vagy” pozícióban van.
A mulatozó csoport tagjai összetartanak, azonosak az érdekeik. Ennek a belső körnek a tagjai szintén „okék” egymással. Ezt a „vendégkör” és „személyzet” számára egyaránt kielégítő helyzetet változtatja meg a
„Bekopognak az ablakon:
Ne zúgjatok olyan nagyon,
Azt üzeni az uraság,
Mert lefeküdt, alunni vágy”
közlés. Ez az Irányító Szülői énből fakad. A válaszreakció a dacos Gyermeki énből jön:
„Ördög bújjék az uradba,
Te pedig menj a pokolba!
Húzd rá cigány, csak azért is,
Ha mindjárt az ingemért is !”
A cigány feltehetően partner a szolga elküldésében, ő sem hajlandó az úr érdekeit védeni.
A „mi együtt okék vagyunk, az úr nem oké” pozíció állt elő. A következő versszakban:
„Megint jőnek, kopogtatnak:
Csendesebben vigadjanak,
Isten áldja meg kendteket,
Szegény édesanyám beteg.”
Ez a közlés vegyes énállapotot tükröz. A szelíd kérés, a mindenki által szentnek tartott értékre való hivatkozás eredhet az Alkalmazkodó Gyermeki énből, de a célt világosan látó Felnőtt énállapotból is.
Mivel a közléseinket – bármely énállapotból indítottuk – a velük elért hatás igazolja vissza, ez tökéletes közlés volt.
A legények és az édesanyja betegségére hivatkozó ember is okénak érezhetik magukat. A versben szereplő második bekopogó a zsiráfkonform kommunikáció szép példáját adja. Megfigyeli a legények kurjongatását, empatikusan belehelyezkedik a lelkiállapotukba, átéli az ezzel kapcsolatos érzéseit, megfogalmazza a szükségletét, a kérését mondja el. |
OFF topic megjegyzés:
A blog.hu új admin-felülettel áldotta/verte meg a bloggereket, köztük engem is. Én eddig egyszer próbáltam használni, és esetemben inkább átoknak bizonyult: gyakorlatilag teljesen használhatatlan volt, blogolásra alkalmatlan. Ez a poszt a régi felületen készült, amely egy-két napig még él, aztán állítólag megszüntetik. Nem tudom, akkor hogyan tovább. Remélem, orvosolják majd a hibákat. Ha így lesz, akkor nem maradtok – hogy idézzem azt, amit a nyári szabadságom alkalmával írt valaki a Facebookon – „Sorskönyv nélkül nélkül”.
Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!
Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!
» «
Utolsó kommentek