Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) Felnőtt (3) felnőtt (15) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) gyermeki (7) Gyermeki (4) halál (12) harmadfokú (3) harry potter (20) Harry Potter (4) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) nag (6) NAG (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) NLP (3) nlp (18) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) szülői (5) Szülői (3) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Adam Dosa: Hálás köszönetemet küldöm önnek ezekért az irásokért. Azt hiszem ateista vagyok, de most mégis úgy... (2016.10.17. 16:07) Restancia: a további 8 séma
  • Leo Festmények Szabó Eszter: Kácsándi Elvira? Ryke Geerd Hamer módszerével segít gyógyulni.. nem szimpi? (2016.06.14. 09:19) Balázs, a terapeuta elköszön
  • tesz-vesz: @Alensha: és nyugodtan használhatod a válaszgombot is, olyan gerinces (2016.06.06. 17:39) Kasszazárás
  • tesz-vesz: @Alensha: "ki gépen szállt fölébe annak térkép-e táj" idézni csak pontosan, szépen, persze ha kij... (2016.06.06. 17:17) Kasszazárás
  • Alensha: "emelkedett irodalmi műbe nem írunk olyat hogy excel. de nem csak most, 300 éve se írtak a nagy kö... (2016.05.29. 18:06) Kasszazárás
  • Érvsebész: @tesz-vesz: Ezt: teljeskotet.blog.hu/ te írod? Akkor értem. (2016.05.21. 21:13) Kasszazárás
  • bahhama: Nyugodjon bekeben (2016.05.21. 20:47) Gyászjelentés
  • Utolsó 20
pagerank

Varázspálcával... 3. rész – Archetipikus motívumok

2011.11.02. 16:11 Birtalan Balazs


 

Ez idáig tehát azt a gondolatmenetet követtük, amely szerint a Harry Potter fejlődésregény. Ennek nem ellentmondva, hanem más aspektusból közelítve a szöveghez azt állíthatjuk: a Harry Potterben különösebb erőlködés nélkül felismerhetők a hősmítosz elemei. Ezzel eljutottunk a második témához: a könyvekben kimutatható archetipikus motívumokhoz.

Október 21-én a X. Forum Humanum – Szegedi Pszichológiai Napok című program keretében előadást tartottam Varázspálcával a pszichés zavarok ellen – Pszichoterápiás motívumok J. K. Rowling Harry Potter-sorozatában címmel. Ígéretemhez híven közreadom az egyórás előadás csaknem teljes szövegét, méghozzá kímélő üzemmódban, több részletben.

 

C. G. Jung

Természetesen felelőtlenség lenne részemről, ha arra vállalkoznék, hogy a jelen keretek között Jung komplex pszichológiáját akárcsak vázlatosan is bemutassam. Továbbá túlzásnak tartanám kijelenteni, hogy a Harry Potter valójában nem más, mint a jungi individuáció folyamatának szimbolikus megjelenítése. Azt azonban merem állítani, hogy a szövegben elő-előtűnnek az individuáció szimbólumai. Ezekből fogok most néhányat felvillantatni, mélyebb magyarázat és bizonyítás nélkül, épp csak az említés szintjén, lehetőséget adva a továbbgondolásra.

A Hős

Először is ott van maga a főszerepelő, Harry, aki úgy áll előttünk, mint a Hős archetípusa. Lawrence Watt-Evans Miért kellett Dumbledore-nak meghalnia? című esszéjében számos modern hősmítoszon mutatja be a mindenkori hős tipikus adottságait. Vegyük ezeket sorra, és nézzük meg, miként érvényesek Harryre!

A hős múltjában többnyire van valamilyen tragikus veszteség. Ez stimmel: Harry csecsemőkorában elveszti szüleit.

A hős továbbá szürke, átlagos életet él mindaddig, amíg váratlanul el nem hívják a Nagy Feladatra. Ez is helytálló, hiszen amíg a varázsvilág utána nem nyúlt Harrynek, addig nála jelentéktelenebb embert keresve sem lehetett volna találni a környezetében.

A hősnek van sok ellensége, köztük egy kiemelkedő, mintegy a hős ellenpontja. Harry életében ez kétszeresen is megjelenik: kezdetben a Malfoy vezette mardekárosokkal áll hadilábon, majd szembesül igazi ellenségeivel, élükön Voldemorttal, akivel titokzatos erő köti össze.

A hősnek mindig vannak barátai, segítői; Harry társai természetesen Ron Weasley és Hermione Granger.

A segítők közül kiemelkedik egy hatalmas, rejtélyes mentor, aki felkészíti őt a gonosszal való végső összecsapásra, de a döntő pillanatban már nem lehet mellette. Ez a mentor Harry esetében Albus Dumbledore. S az ő személyében egy újabb archetípussal, az Öreg Bölccsel találkozunk.

Az árnyék és integrációja

Harrynek mint archetipikus hősnek az ellenpontja természetesen a Sötét Nagyúr. Ám van egy másik szereplő is, aki hét köteten keresztül sötét árnyékként kíséri őt végig: lobogó fekete talárban, zsíros, fekete hajjal és sötét tekintettel. Perselus Pitonról van szó, akinek a története mintegy második regényként ível át a sorozat egészén, elválaszthatatlanul egybefonódva Harry életével. Pitonról, aki a hétköznapok apró-cseprő történéseiben furcsamód több negatív indulatot ébreszt Harryben, mint maga Voldemort. Bajosan találnánk a gyomrot jobban összeugrasztó részeket a történetben, mint kettejük ellenségeskedésének epizódjait. Piton figurájában nem nehéz ráismerni a jungi pszichológia árnyékszemélyiség fogalmára.

Az individuáció egyik legfontosabb lépése az árnyék integrálása a személyiség egészébe. Fenntartva, amivel kezdtem az előadást, miszerint az általam elmondottak nem egyebek a saját projekcióimnál, úgy vélem, a szöveg elégséges alapot kínál arra, hogy elmondhassuk: a Harry Potter története szimbolikus módon megjeleníti az árnyék integrációját.

Ennek belátásához ki kell tágítanunk a fókuszt, és nemcsak Harry személyére figyelnünk, hanem arra a közegre, ahol a történet lejátszódik. Ez a közeg a Roxfort, amelynek, mint tudjuk, négy háza van, mindegyik a Roxfort egy-egy alapítójának nevét viseli: Griffendél, Hollóhát, Hugrabug és Mardekár. A második kötetben Binns professzor révén tudomást szerezhetünk arról, hogy a négy ház valaha egységet alkotott, mindaddig, amíg Mardekár Malazár össze nem rúgta a port Griffendél Godrikkal, és el nem hagyta a Roxfortot. Azóta...

Nos, érdekes módon az a helyzet, hogy a négy ház azóta is egységet alkot, de nem úgy. A kviddicsmeccsek szurkolótáborának viselkedése, illetve a házak közötti pontverseny eredményének fogadása világossá teszi, hogy a másik három ház között egyfajta véd- és dacszövetség működik a Mardekár ellenében. Ez persze sehol nincs rögzítve, és kivételek is adódnak alóla. Azonban az egész iskolai klíma arról tanúskodik, hogy az egységet itt nem négy ház alkotja, hanem három plusz egy. És a jungi pszichológia iránt érdeklődő ember itt felkapja a fejét: „három plusz egy”? Hiszen ez a képlet igencsak ismerős!

A kollektív tudattalan Jung által feltérképezett szimbólumrendszerének egyik alapeleme a mandala, azon belül pedig a kvaternitás, vagyis négyesség, amely mindig a teljességet fejezi ki, miként a négy égtáj az egész teret, a négy évszak az egész évet stb. „Az ideális teljesség a kerekség, a kör – mondja Jung –, de ennek természetes, minimális beosztása a négyesség.” A mandala a Selbst, vagyis a mély-én, a teljes emberség szimbóluma. Ennek alapját Jung a négy énfunkcióban látja: az érzékelésben, gondolkodásban, érzésben és az intuícióban.

Roxfort 3+1
A kvaternitás azonban gyakran jelentkezik olyan szerkezettel, amelyben a négy elem nem egyenrangú, hanem az egyik valamiként kilóg a sorból, alá vagy fölé rendelődik a többinek. Tehát 3+1 formában. Amint az embernél is gyakori, hogy a négy funkció közül három fejlett, a negyedik viszont fejletlen, a mélyben lappang. Ha a 3+1 szerkezetű kvaternitás negyedik elemét sikerül a másik háromhoz társítani, megvalósul az Egység, ami az emberi teljességet jelképezi.

Piton a gyűlölt Mardekár ház vezetője; az ő személyében összpontosul mindaz, ami Harry értékrendjében rossz és megvetendő. Így van ez mindaddig, amíg végül Harry bele nem tekint Piton emlékeibe. Ekkor minden világos lesz, minden értelmet nyer, minden összeáll egyetlen egésszé. Erre az „apróságra”, Piton szerepének megértésére van szükség ahhoz, hogy Harry tisztába jöjjön végső küldetésével, és önként induljon a halálba – s hogy ezzel megszabadítsa világát a Gonosztól. Ezzel valósul meg az árnyék integrációja, a negyedik elem visszaemelése az egészbe. A végső összecsapás után az egykori mardekáros igazgató, Phineas Nigellus „így kiáltozott magas, éles hangján: – Mi is segítettünk! Mardekár háza is megtette a magáét! Ne vesszen feledésbe közreműködésünk!” (HP 7, 612.)

És sok évvel később a következő párbeszéd játszódik le a Roxfort Expressz indulása előtt Harry és kisebbik fia között:

– Mi lesz, ha a Mardekárba kerülök?
Az elsuttogott kérdést Albus csak apja fülének szánta, s Harry megértette: fiát csak a búcsú perce tudta rákényszeríteni, hogy elárulja, mennyire fél.
– Albus Perselus – szólt halkan. (...) – A két keresztnevedet a Roxfort két igazgatója után kaptad. Egyikük mardekáros volt – és a legbátrabb ember, akit valaha ismertem.
– De hogyha...
– Akkor a Mardekár ház gazdagabb lenne egy értékes emberrel. Minket nem zavarna, hidd el. (HP 7, 621.)


Sok Harry Potter-rajongótól hallottam, hogy az epilógus felesleges szószaporítás. Nem értek egyet velük. Úgy vélem, Albus Perselus Potter személye és az imént idézett pár mondat adja meg az egész sorozat végső értelmét és igazolja vissza létjogosultságát.

(Folyt. köv.)




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 4 komment «




Címkék: előadás jung hős árnyék harry potter integráció piton mandala dumbledore archetípus szegedi pszichológiai napok kvaternitás Selbst öreg bölcs individuáció

A bejegyzés trackback címe:

http://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr303348093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nattefrost 2011.11.09. 14:08:27

Hy there!
Nagyon nagy élmény ezt az előadás-anyagot olvasni. Minden nap várom, hogy felkerüljön a folytatás; eddig ez a rész tetszett a legjobban.

Bennem - a többi között - az is felmerült: milyen érdekes, hogy Harry éppen abban a kötetben szembesül az undok Piton emlékeivel, amelyben azzal is szembesülnie kell, hogy a rajongott Dumbledore nem mindenható (többek között, a szemét Umbridge rémuralmát is hagyta kibontakozni) és nem tökéletes (mély benyomást tett rám a Sirius halála utáni beszélgetés.)

Azon gondolkoztam tehát el: ez a kettő párhuzamos egymással? Ahhoz, hogy az árnyékot integrálni tudjuk, szükséges az idealizált apa/archetipikus öreg bölcs/mindenható atyaisten megtestesítőjét magunkban megfosztani a trónjától? Az összefüggés ok-okozati, vagy inkább egymással parallel történnek? (A magam részéről inkább az utóbbit gyanítom, de akkor felmerül pár másik kérdés: melyik történik meg, illetve tudatosodik hamarabb? És miért pont az, amelyik?)

Az is nagyon érdekes, és sokatmondó, hogy Harry nagyfia éppen az Albus Perselus nevet kapta. Mintha ezzel szimbolikusan benne testesülne meg a Harry belső világában élő "mindenható" Dumbledore, és az - elfogadott, integrált - árnyék.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2011.11.09. 17:03:25

@Nattefrost: Köszi az elismerést. :)

Annyira azért nem vagyok jó Jungból, hogy magabiztos választ adjak erre a kérdésre. Ám ahogy én a tudattalant ismerem :) , annak működésében a tudatos, racionális gondolkodás kategóriái, mint pl. az okság fogalma, nem érvényesek; ott az analógiás működésmód dívik. Ennek következtében én is a párhuzamos verzóra szavaznék.

Albus Perselus amúgy nem a nagy-, hanem a kisfia Harrynek; az elsőszülötte a James nevet kapta. :)

Nattefrost 2011.11.09. 17:49:17

Hehe, már az őszinteségért is köszönet jár?

Hja. Jung dokiból jónak lenni, szerintem nagyon kevés ember mondhatja el ezt magáról. Már ez a jelenlegi kérdés is csomó másik - baromi izgalmas és komplikált - kérdést vet fel. Lélektani áramlat, enantiodrómia, meg a jóég tudja, még mi...

Köszi a helyesbítést! (Harry Potterből is illene kompetensebbnek lennem, úgy érzem :})

bekérdező 2011.11.10. 20:15:27

Szia Balázs! Ez a bejegyzés nagyon jó lett!
Pitonhoz: wow jééé nahát! Sosem értettem ezt a Piton szálat, nem tudtam hova tenni és fura módon mégis szimpi maradt a figura. Köszi, hogy írtál erről!
Ki gondolná, hogy a HP-ban ilyen komplikált dolgok is lehetnek, nem?
Nagyon tetszett ez az írás!