Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) emk (33) EMK (17) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) Felnőtt (3) felnőtt (15) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) harry potter (20) Harry Potter (4) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) nag (6) NAG (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) NLP (3) nlp (18) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) Szülői (3) szülői (5) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Foxika911: Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen! Szerintem halhatatlanná tesz,... (2020.06.09. 17:56) Hogy vagy?
  • BLX: @HoldViola: Ó, valóban, pedig hallottam is róla. Bocsánat. De igazából csak a "címzés" hibás, azt ... (2020.02.14. 10:36) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • HoldViola: @BLX: Balázs már nem olvashatja ezt, meghalt 4 éve. De én akkor is köszönöm, értékes gondolatokat ... (2020.02.13. 23:07) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • BLX: A gőz kieresztésén rágódtam, meg azon, hogy nem azért, "mert így van". Valahogy az volt az érzésem... (2020.02.11. 08:51) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Utolsó 20
pagerank

Varázspálcával... 6. rész – Patrónus-bűbáj a gyakorlatban (csoporthipnózis)

2011.11.11. 15:22 Birtalan Balazs


 

Az előadás következő témája a dementor volt. Mivel azonban e témáról néhány hónapja hosszan írtam itt a blogon (alkalmasint ezt az írást találták meg a X. Forum Humanum – Szegedi Pszichológiai Napok szervezői), az e rész megosztását fölöslegesnek gondolom. Helyette azt mesélem el, hogy mi következett a dementoros rész után. Így folytattam:

Patrónus„És akkor úgy gondolom, hogy ennyi elmélet után legyünk egy kicsit gyakorlatiasak. Ahogy az elején ígértem, most megpróbálkozunk egy kis varázslattal. Nevezetesen, aki ehhez kedvet érez, most megpróbálhatja megidézni saját patrónusát. Ehhez nincs szükség se kiabálásra, se hadonászásra. Arra kérek mindenkit, aki nyitott erre a kis játékra, hogy helyezkedjen el kényelmesen. Találjátok meg azt a legkényelmesebb pozíciót, ami ezeken a székeken egyáltalán lehetséges. Akinek úgy könnyebb, be is csukhatja a szemét, akár most, akár később...”

Az előadás során nem bocsátkoztam elméleti kérdésekbe, mert nem volt rá okom, elvégre nem az volt a téma. Itt azonban nyugodtan nevén nevezhetem a gyereket: a következő 9 perc során nem más zajlott, mint egy rövid csoporthipnózis. Ennek teljes szövegét értelemszerűen nem adom közre, mert a hipnózis nem játék, akkor sem, ha játékos formában alkalmazzák. Ehelyett leírom a logikai vázlatát annak, amit csináltam, és kifejtem, hogy miért csináltam azt. Kezdjük az utóbbival!


A múlt átírása


Életünk eseményeit teljes valónkkal, szőröstül-bőröstül átéljük – egyebek közt érzelmeink teljes arzenáljával. Pontosabban elvileg rendelkezésünkre áll valamennyi érzelmünk, azonban a konkrét eseményt valamilyen érzelemmel kísérve éljük át. Ezt az érzelmet ugyanúgy hozzátársítjuk (asszociáljuk) az esemény emlékéhez, mint Pavlov kutyája a nyáladzást a csengőszóhoz.

Tehát minden egyes múltbeli emlékünknek van valamilyen érzelmi színezete. Azonban az érzelem megélése soha nem a múltban történik, hanem mindig itt és most, a jelenben. Más szóval, ha azt érezzük, hogy „fáj a múlt”, akkor nem maga a múltbeli sérülés – mint esemény – fáj, hanem annak jelenbeli érzelmi megélése. Világos, hogy ami egyszer objektíve megtörtént, azon nem tudunk változtatni. Azonban az, hogy a megtörtént eseménynek itt és most milyen az érzelmi színezete – az nagyon is alakítható.

Ahogy egy asszociáció létrejött és megerősödött, ugyanúgy meg is lehet azt szüntetni és valami mással helyettesíteni. Pontosabban nem ugyanúgy, hanem másként, hiszen amíg az eredeti asszociációk többnyire a dolgok természetes menetében alakulnak ki, az újratársításhoz – szintén többnyire – mesterséges beavatkozás szükséges. Persze nem okvetlenül: megtörténhet az ilyen spontán módon is.

Tegyük fel, hogy a város egy olyan pontján járunk mélabúsan, ahol hajdan egy szomorú esemény ért minket – mondjuk itt szakított velünk ifjúkori szerelmünk. Valahányszor erre vetődünk, szétömlik bennünk a bánat (azaz begyűjthetünk magunknak egy adag szomorúság-zsetont). Azonban amint egyszer épp arra kódorgunk, váratlanul megszólal a telefonunk: egy barátunk hív, és valami hihetetlenül jó hírt közöl velünk. Hirtelen nem is tudjuk, hova kapjunk: leülünk az első padra, és alaposan átbeszéljük barátunkkal ezt a pompás fordulatot. Közben látjuk mindazt, ami a szemünk előtt zajlik, halljuk a környezet hangjait, érezzük az illatokat, a szánk aktuális ízét, érezzük saját testünk pillanatnyi helyzetét, izmaink feszülését és lazulását. Mindezen helyzet a maga egészlegességében (lásd Gestalt-pszichológia) rögzül emlékezetünkben: a színek, formák, hangok, illatok, ízek, testi érzetek – és persze az átélt öröm. Legközelebb, ha ugyanezen a helyen járunk, jó esélyünk van arra, hogy nem a szokott búbánat, hanem a jókedv lesz a domináns érzésünk.

A terápiás helyzetre is igaz, hogy nem lehetséges újratársítás érzelmi bevonódás, illetve a helyzet egészleges átélése nélkül. (E banális tény figyelmen kívül hagyása a gyenge pontja számos pszichoterápiás módszernek.) Azonban vannak olyan eszközök, amelyek segítségével a kliens saját, korábban megélt pozitív érzelmeit mintegy „átcsoportosíthatjuk” a negatív érzelmi színezetű helyzethez, ily módon lehetőséget biztosítva egy új asszociáció kialakulására és megszilárdulására, vagyis a régi emlék érzelmi átírására.
 

Expecto patronum!


Az átírásnak nincs egyedül üdvözítő módja. Helyzete válogatja, hogy mikor melyik módszert lehet és célszerű alkalmazni. Én az előadás alkalmával az NLP egyik technikáját, az ún. Moment of Excellence eljárást alkalmaztam, persze a saját szájam íze szerint módosított formában. Ennek lényege az, hogy a kliens (jelen esetben az egész közönség) felidéz egy boldogító emléket...

„...egy olyan helyzetet, amikor igazán, maradéktalanul jól érezted magad. Ez lehet egyetlen örömteli pillanat emléke is, de lehet egy egész történet.”

Módosult tudatállapotban, a megfelelő instrukciókra támaszkodva, újraéli ezt a helyzetet, megtapasztalva azt minden érzékszervi modalitásban, s ezzel együtt ismét átéli azt a boldogságot, azt az örömöt, amit annak idején. Sőt, szemben az eredeti történéssel, most lehetőséget kap arra, hogy ezt a pozitív érzést felnagyítsa, az intenzitását megsokszorozza, hogy szétáramoljon egész valójában, és feltöltse őt, amennyire szükséges.

És miközben átéli mindezt, a tudattalanja jó eséllyel megjelenít egy szimbólumot, ami magába foglalja mindezt a boldog érzést és tapasztalatot, amit épp átél. A terápiás tapasztalat azt mutatja, hogy ilyesfajta helyzetekben a tudattalan a legelképzelhetetlenebb és legváratlanabb dolgokat képes szimbólumként kiválasztani. Mivel én a közönséggel ekkor már csaknem háromnegyed órája barangoltam Harry Potter világában, elfogadhatónak találtam, hogy megkockáztassak egy gyenge megengedő szuggesztiót arra nézve, hogy a majd felbukkanó szimbólum esetleg olyan lesz, mint egy patrónus. Az előadás végeztével többen odajöttek hozzám beszélgetni. Közülük ketten elmesélték, hogy milyen szimbólum jelent meg nekik: történetesen mindkettő állat volt, vagyis igencsak patrónusszerű.

A továbbiakban a kliens a szimbólum segítségével képzeletben végigjárhatja egész életútját, és elidőzhet mindazon eseményeknél, ahol úgy látja, hogy segítségre, megerősítésre szorul. Erre nézve is kaptam visszajelzést valakitől: őt abban segítette a szimbólum, hogy túllépjen egy súlyos veszteség fájó emlékén, és új irányban induljon tovább.

A folyamat azzal zárul, hogy a kliens lezárja magában a képeket, és visszatalál a megszokott tudatállapotába – ezt hívják szokásosan dehipnózisnak. Azonban a képben átélt tapasztalat és az azt magába foglaló szimbólum a jövőben is elkísérheti őt, akár tudatosan, akár tudattalanul, és rendelkezésére állhat bármikor – mondjuk, amikor ismét megkörnyékezik a dementorok.

(Folyt. köv.)




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!






Címkék: előadás hipnózis harry potter asszociáció nlp szegedi pszichológiai napok csoporthipnózis moment of excellence

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr223370902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása