Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) felnőtt (15) Felnőtt (3) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) Freud (3) freud (9) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) gyermeki (7) Gyermeki (4) halál (12) harmadfokú (3) harry potter (20) Harry Potter (4) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) NAG (6) nag (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) Szülői (3) szülői (5) szupervízió (3) TA (30) ta (39) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Foxika911: Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen! Szerintem halhatatlanná tesz,... (2020.06.09. 17:56) Hogy vagy?
  • BLX: @HoldViola: Ó, valóban, pedig hallottam is róla. Bocsánat. De igazából csak a "címzés" hibás, azt ... (2020.02.14. 10:36) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • HoldViola: @BLX: Balázs már nem olvashatja ezt, meghalt 4 éve. De én akkor is köszönöm, értékes gondolatokat ... (2020.02.13. 23:07) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • BLX: A gőz kieresztésén rágódtam, meg azon, hogy nem azért, "mert így van". Valahogy az volt az érzésem... (2020.02.11. 08:51) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Utolsó 20
pagerank

A sorskönyv és a pina

2012.08.02. 23:29 Birtalan Balazs


 

Tartozom egy vallomással a Sorskönyv nélkül olvasóinak (és persze elsősorban magamnak): Eric Berne Sorskönyv című munkája tán vagy tíz évig olvasatlanul porosodott a polcomon.

pinacolada1.jpgAnnak idején a szerző neve miatt – némi felszínes belelapozás után – megvettem ugyan, de volt bennem valami erős averzió a könyvvel szemben, amit ennyi idő távlatából sem tudok másként magyarázni, mint hogy annak rendje s módja szerint belegyalogoltam valamiféle nominalista csapdába: a számomra mindaddig ismeretlen sorskönyv szót gondolatban automatikusan összekapcsoltam a sors fogalmával. Ehhez aztán olyan további fogalmakat asszociáltam, mint determinizmus, jóslás és végzet – csupa olyasmit, ami mindig is távol állt a gondolkodásomtól.

Ezzel önmagában nem is lenne baj, ha a sorskönyv és a sors között lényegesen szorosabb összefüggést lehetne kimutatni, mint mondjuk a pina colada és a pina között. De nem lehet.


Túl egyszerű volna persze a kép, ha azt mondanánk, hogy utóbbi kettő között semmilyen összefüggés nem áll fönn. Pontosabb, ha úgy fogalmazunk: semmilyen szükségszerű összefüggés nincs. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kitalálni olyan kontextust, amelyben e két fogalom – a pina colada és a pina – egymás mellé kerül. Íme, egy (némiképp szexista) verzió: gátlásos fiatalember áll a bárpultnál, és azon reményben fogyasztja számolatlan mennyiségben az előbbit, hogy így több bátorsága lesz megszerezni magának az utóbbit.

 
Szófejtősdi


Kerek történet? Hát hogyne. És mond bármi érdemlegeset a két szó bármelyikéről? A világon semmit. (Közszolgálatilag: a spanyol pina colada kifejezés jelentése: „szűrt ananász”; a magyar pina szó eredete ismeretlen; első előfordulása – feltételezhetően tulajdonnévként – 1199-ből, „női szeméremtest” jelentéssel 1794 körülről van adatolva. Forrás: Etimológiai szótár, főszerk.: Zaicz Gábor, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2006.)
 
sorskonyv_angol.jpgA latin eredetű magyar sors szó az emberi élet alakulását jelenti, és használata – világnézettől függően – vagy magában foglalja a végzet többé-kevésbé természetfeletti fogalmát, vagy nem. E minőségében természetes, hogy a sors a filozófusok egyik kedvenc gumicsontja, és a filozófia születésétől eltelt évezredek alatt leírtak róla már mindent és mindennek az ellenkezőjét is. Ízlése és vérmérséklete szerint ki-ki kedvére válogathat a sorsra vonatkozó hosszú és alapos eszmefuttatások, illetve egymondatos bon mot-k gazdag tárházából.
 
Ezzel szemben a sorskönyv szó hungaricumnak tekinthető. Megalkotója dr. Ehmann Bea, az MTA Természettudományi Központ Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete Szociálpszichológiai Osztályának tudományos főmunkatársa, ami egy dolog. Emellett azonban ő fordította magyarra Eric Berne posztumusz kiadású, What Do You Say After You Say Hello? című főművét (1972).

A magyar kiadás 1997-ben jelent meg, de a fordító (vagy a kiadó) nem a szó szerinti Mit mondasz a helló után? címet adta neki, hanem a mű – és egyben a tranzakcióanalízis (TA) – egyik kulcsfogalmát emelte ki a borítóra. Így ismerhetik azóta a magyar olvasók: Sorskönyv.

E szó azonban nem tükörfordítás. Angol megfelelője korántsem „fatebook”. Azonban ha akadna olyasvalaki, aki nem ismeri a szó eredetijét, de ismeri a TA rendszerének fogalmait és összefüggéseit, akár maga is megtippelhetné, mi az.

Automatikus szabásminta


„A tranzakcióanalízis személyiség- és szisztematikus pszichoterápiás elmélet, amely a személyiség fejlődésével és a személyes változással foglalkozik”
– így hangzik a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság definíciója. Ezen elméletnek több (kb. fél tucat) sarokpontja van, amelyek mindegyikét kutatók és terapeuták sokasága által megírt irodalom taglalja, értelmezi, kérdőjelezi meg és értelmezi újra. Ezek egyike a sorskönyv, amely Berne meghatározása szerint „gyermekkori döntésen alapuló, a szülők által megerősített, a későbbi események által igazolt, majd a választott alternatívában kulmináló tudattalan életterv”.

Tehát a sorskönyv egy terv. Egy terv valamihez – nevezetesen az egyén életéhez. Egy terv, amelynek készítője nem valamilyen külső (vagy fölső) entitás, hanem maga az egyén. Egy terv amelyet a készítő igyekszik valóra váltani. Ha a fogalom tartalmát nézzük, egyaránt nevezhetnénk tervezetnek, tervrajznak, receptnek, szabásmintának, forgatókönyvnek, programnak – meg még sok egyébnek. Ami Berne eredeti szóhasználatát illeti, ő a life script, illetve röviden script kifejezéseket használta.

Hogy a magyar fordító milyen megfontolásból alkotta meg e fogalom visszaadására az addig nem létező sorskönyv szót, arra nézve nem találtam információt. Feltehetőleg olyan szót akart használni, amely nincs megterhelve a korábbi használat mellékjelentéseivel. Ez sikerült is, jóllehet az informatikában azóta meghonosodott szkript szó talán jobban visszaadná az eredeti jelentést. Elvégre – ha számítógépes analógiát akarunk használni – a sorskönyv tekinthető előre betáplált utasítások sorozatának, amelyek adott input hatására automatikusan lefutnak.

Van ennek bármi köze a sorshoz? Hát hogyne – mint bármilyen más fogalomnak, ami az emberi életet érinti. Életünk tényleges alakulását számos különböző tényező határozza meg: biológiai (inkluzíve genetikai) adottságaink; a méhen belüli élet során, a születés alatt és után minket ért kémiai hatások; korai szociális tapasztalataink, reflektált módon átgondolt és át nem gondolt választásaink (pszichologizálóbb megfogalmazásban: tudatos és tudattalan döntéseink); más emberek tudatos és tudattalan döntései által minket ért hatások (ideértve legintimebb kapcsolatainkat és a társadalmi, gazdasági, jogi és kulturális környezetet egyaránt); valamint egy matematikai fogalom: a véletlen. Különböző koncepciójú csoportosítások szerint e lista minden bizonnyal bővíthető (vallásosok egy elemmel nyilván bővítik), azonban aligha szűkíthető.

A cukorbetegség metafizikája


Ha valaki történetesen cukorbeteg (vagy épp roma, transznemű, kutyaharapás áldozata, kékszemű, jobbkezes, elvált szülők gyereke stb.), az nyilván kihat a sorsára. Csakúgy, mint gyermekkorban meghozott döntései. Össze lehet hozni egyetlen összefüggő mesébe a cukorbetegséget és a sorsot, pontosan úgy, mint fentebb a pinát és a pina coladát. Azonban annak felvetését, hogy – ezen az alapon – a diabétesz belgyógyászati, szociális vagy életmódbeli összefüggéseinek taglalása során bármi jelentőséget kell tulajdonítani a sors filozófiai fogalmának, a legjobb indulattal is csupán hóbortos ötletnek lehet tekinteni. A cukorbetegek és gyógyítóik szerencséjére azonban ezt a témát nem fenyegeti a nominalista csapda.

A TA-t igen.

Miután az érdeklődésem erősebbnek bizonyult a fent említett zsigeri averziómnál, valamilyen apropóból nekiálltam a TA komolyabb tanulmányozásának. Amikor szembesültem azzal, hogy a sorskönyv szó jelentését hosszú ideig milyen csúnyán benéztem, igen hülyén éreztem magam.

Aztán persze megtaláltam a mentséget magam számára: a bármilyen szakirodalommal elsőként fordításban találkozó, naiv olvasótól (pl. tőlem) nem lehet elvárni, hogy az adott terület komplett terminológiáját ismerje az eredeti nyelven. Ezt belátni jóleső érzés volt, és nem mellesleg bátorított a témában való további elmélyedésre (beleértve a szakszókincs eredetijének megismerését is). Utólag értékelve tehát úgy gondolom, nincs szégyellnivalóm a történettel kapcsolatban. Senkin nem kérhető számon az, amiről nincs tudomása.

Az már persze más történet lenne, ha a fenti információk birtokában is ragaszkodtam volna kezdeti ellenérzésemhez (a kognitív terápiában ezt a gondolkodási hibát érzelmi érvelésnek hívják: „Így érzem, tehát így van.”), és ezen az alapon állva utasítottam volna el végleg az általam lényegét tekintve nem ismert, át nem látott rendszert. Ekkor ahhoz kisdiákokhoz váltam volna hasonlatossá, aki először zavartan megáll a koktélbár előtt, aztán idétlenül röhigcsélve mutogat a pina coladát reklámozó hirdetésre.

Észre sem véve az n fölött a hullámvonalat (ahogy tisztességes helyeken a piña coladát írják).




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 6 komment «




Címkék: ta sorskönyv eric berne sors sajátélmény kognitív terápia Címkék nominalizmus Ehmann Bea

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr754693226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kállai Ákos · https://plus.google.com/110461678966803800584 2012.08.03. 00:20:43

a hasonlat tökéletesen hibás. a "pina colada"-ban a pina, mivel más nyelven van, sosem hordozta a magyar pina szó jelentését, feltehetően semmi közük egymáshoz, véletlenszerű egyezés a szavak leírt alakja a két nyelvben

ezzel szemben a magyar "sorskönyv" szó, olyan összetett szó, ami a magyar sors és könyv szavakból tevődik össze, és még ha lehetett is olyan célkitűzés a megalkotásával, h az összetett szó jelentése elszakadjon az eredeti szavak jelentésétől, ez a sorskönyv esetében biztosan nem teljesül, hiszen a jelentése (most csak a fenti szösszenetre hagyatkozva) a "terv" fogalmára épül, nevezhetnénk akár "élet forgatókönyvnek" is, és mint ilyen, a JELENTÉSE ALAPJÁN sztem igenis szoros összefüggésbe hozható a sorssal (már amennyiben azt gondoljuk, h van olyan, h sors, és azt is gondoljuk róla, h az szintén vmilyen "élet forgatókönyv")

nyilván nem is egyezik meg a "sors" jelentésével, hiszen akkor nem lett volna szükség új szóalkotásra, de h függetlenek lennének, és főleg, h sose volt semmi közük egymáshoz, amint azt a hasonlat sugallja, ez biztos nem igaz

S.Zsu · http://livehigh.blog.hu 2012.08.03. 10:39:33

Hé,nem vagyok egyedül a sorskönyv kifejezéssel kapcsolatos fenntartásaimmal! :))

Próbáltam már pár másoknak mesélni a Sorskönyvről, és rájöttem: A legegyszerűbb elhagyni a szót. Eddig mindenki félreértette, beleértve engem is.

A magyar nyelvben a sorsot köznapi értelemben elég passzív jelentésű mondatokkal használjuk: Ezt a sorsot kaptam, ez a sors jutott osztályrészül, előre elrendelt sorsom van, az a sorsom, hogy megváltsam a világot... Az emberek egy része rögtön erre asszociál.

Másik reakció: Hű, ez ilyen ezo cucc? Végülis lehetne: "Fejtsd meg a Sorsod könyvének titkát, és az üveggömbben megláthatod a jövőőőőőőt"

De most komolyan... Nem lehetne simán csak lecserélni a szót? A nem túl szerencsés asszociációkat minden egyes alkalommal behívja, és minden egyes alkalommal tudatosan át kell gondolnom a definíciót. A "script" tényleg sokkal hatékonyabbnak tűnik.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.08.03. 11:00:43

@S.Zsu: Olvastam már olyan TA-szövegeket, amelyekben következetesen a szkript szót használják. Van egyéként is egy olyan irányvonal a TA-n belül, amely szerint a Berne által bevezetett "jópofa" és szemléletes kifejezéseket le kéne cserélni szakszerűbbekre. Lehet, hogy ennek valóban megvolnának az előnyei. Én a magam részéről megszoktam ezeket a kifejezéseket, használom is őket - és gondosan ügyelek rá, hogy akivel beszélgetek a témáról, azzal fokozatosan egyeztessük a szótárainkat, hogy ugyanazon szó használatakor (többé-kevésbé) ugyanarra a fogalomra gondoljunk. Emellett - és ezt az elvet követve - tökmindegy, hogy egy adott fogalomra mit használunk; fordíthatjuk a "life script" kifejezést akár pityipalkónak is.

R2D2 & C3PO 2012.08.19. 12:06:05

A sorskönyv kifejezés nem '92-es alkotás.
Különben a '85-ben meghalt, hat elemit végzett nagyapám sosem mondta volna, hogy "így volt megírva a sorskönyvében".

(A Bibliából szedte. Nem vagyok teológus, de református fogalomnak tűnt nekem.)

Inkább emiatt lehet megtévesztő, nem?

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.08.20. 14:27:03

@R2D2 & C3PO: A "sors könyve" nem azonos a "sorskönyv"-vel. Nyelvtanilag sem, fogalmilag sem, használatilag sem.

vargham 2012.12.28. 18:39:26

Az író megírja a forgatókönyvet. A rendező megrendezi. Ez a két ember néha ugyanaz. A színész ebből a könyvből tudja meg, hogy mit kell játszania. Aztán vagy azt játssza gondolkodás nélkül, és vacak lesz a film, vagy lázad, és pont az ellenkezőjét, de a film szintén vacak lesz. Vagy pedig felismeri, hogy az író/rendező milyen élethelyzetet szeretne megmutatni, ráhangolódik erre, és a saját tapasztalatai alapján a legjobbat hozza ki belőle. Nem gépiesen követi az írót/rendezőt, hanem autonóm módon továbbgondolja a forgatókönyvet. Így van esély, hogy jó film készüljön.

Azért írtam le ezt, mert az angol script szó elsődleges jelentése kézirat, ami kiegészült az elmúlt száz év során a FORGATÓKÖNYV jelentéssel. Eric Berne a hatvanas évek Amerikájában alkotta meg rendszerét, amihez segítségül hívta a kor és a hely bevett, hétköznapi kifejezéseit. A hatvanas évek a második világháború utáni filmkészítés első aranykora. Ekkorra a film végérvényesen kilép a kezdeti csoda és/vagy vásári szórakoztatás kategóriájából. Mindemellett a filmkészítés módszerei átmennek a köztudatba, így a forgatókönyv szó is közismert, közhasználatú lesz.
Én arra tippelek, hogy Berne is a forgatókönyvre gondolt. Mert a script szó jelentése sok száz éve: kézirat. Száz éve: forgatókönyv. A számítástechnikai alkalmazása már korán megjelenik, ám közismertté válása csak a nyolcvanas évek végén indul meg. Berne amúgy is mindig beszédes, hétköznapi kifejezéseket választott.
Nem értem, hogy miért sorskönyvnek fordította annak idején a fordító, szerintem is összetéveszthető a sor könyvével, még ha nem is szabadna összetéveszteni. Meglepőnek tartom, hogy eddig még sehol sem találkoztam az élet forgatókönyve kifejezéssel, de lehet, hogy csak én olvastam hozzá túlságosan keveset.
süti beállítások módosítása