Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) felnőtt (15) Felnőtt (3) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) Harry Potter (4) harry potter (20) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) NAG (6) nag (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) szülői (5) Szülői (3) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Adam Dosa: Hálás köszönetemet küldöm önnek ezekért az irásokért. Azt hiszem ateista vagyok, de most mégis úgy... (2016.10.17. 16:07) Restancia: a további 8 séma
  • Leo Festmények Szabó Eszter: Kácsándi Elvira? Ryke Geerd Hamer módszerével segít gyógyulni.. nem szimpi? (2016.06.14. 09:19) Balázs, a terapeuta elköszön
  • tesz-vesz: @Alensha: és nyugodtan használhatod a válaszgombot is, olyan gerinces (2016.06.06. 17:39) Kasszazárás
  • tesz-vesz: @Alensha: "ki gépen szállt fölébe annak térkép-e táj" idézni csak pontosan, szépen, persze ha kij... (2016.06.06. 17:17) Kasszazárás
  • Alensha: "emelkedett irodalmi műbe nem írunk olyat hogy excel. de nem csak most, 300 éve se írtak a nagy kö... (2016.05.29. 18:06) Kasszazárás
  • Érvsebész: @tesz-vesz: Ezt: teljeskotet.blog.hu/ te írod? Akkor értem. (2016.05.21. 21:13) Kasszazárás
  • bahhama: Nyugodjon bekeben (2016.05.21. 20:47) Gyászjelentés
  • Utolsó 20
pagerank

Az önszívatás abbahagyása

2013.08.31. 19:11 Birtalan Balazs


 

Legutóbb azt vettük végig, hogy az ember milyen változatos módokon képes tönkretenni saját életét. Azt is láttuk, hogy ördögi körrel van dolgunk: a korai maladaptív séma diszfunkcionális (gy. k.: elcseszett) viselkedést produkál, az ilyen viselkedés azonban – mint tapasztalat – megerősíti a sémát. Függetlenül attól, hogy a konkrét viselkedés elfogadó, elkerülő vagy épp túlkompenzáló. A megerősített séma pedig további diszfunkcionális viselkedéseket fog generálni – és így tovább, a végtelenségig...

...vagy addig, amíg ki nem lépünk az ördögi körből.

A kilépés egy lehetséges útja a terápia. Mi történik tehát a sématerápiában?

Első fázis: két ronda idegen szó


A sématerápia elvileg két elkülöníthető, egymást követő szakaszra osztható. Azért „elvileg”, mert a (bármilyen jellegű) terápiában nagyon ritka, hogy minden papírforma szerint alakuljon. A két szakasz ezért időben könnyen össze tud csúszni – a logikai szétválasztás mégis fontos a megértésben.

Az első fázis az edukáció és konceptualizálás fázisa. Nyugalom: annyira nem szörnyű a dolog, mint amilyennek hangzik. A lényeg, hogy a terapeuta és a kliens, a sématerápia modelljét alkalmazva, közös erővel feltérképezik a kliens életét, személyiségét és problémáit.

Az edukáció tanítást jelent. Ez annyit tesz, hogy a terapeuta nem adja elő a Nagy Mágust, aki titokzatos tesztek után titokzatos beavatkozásokkal meggyógyítja a klienst, hanem nyílt lapokkal játszik, és az első pillanattól kezdve partnernek tekinti őt a folyamatban. A sématerápia egy eszköz, és ahhoz, hogy azt használni tudják, a kliensnek is meg kell ismerkednie a szükséges fogalmakkal. (Ugyanez az elv igaz egyébként a TA-ra és a kognitív terápiára is.)

Az edukáció szóban és írásban egyaránt történhet. Az amerikai sématerapeuták előnyös helyzetből indulnak, mert kézbe adhatják a Reinventing Your Life című könyvet, ami kifejezetten kliensek számára íródott. Itthon ennél macerásabb a dolog: magyar nyelvű tájékoztató irodalom hiányában aránylag sok mindent kell élőszóban elmagyarázni. De volt már olyan kliensem, aki megvette és elolvasta a Sématerápia című szakkönyvet, aminek nagyon örültem, mert így több idő jut a személyes, érdemi munkára.

A konceptualizálás szakkifejezést könnyebb megérteni, ha a köznapi szóhasználatban is előforduló koncepció szóra vezetjük vissza, ami Az Idegen szavak szótára szerint „meglátás, elgondolás, ötlet”. A lényeg az, hogy a terapeuta és a kliens a munka kezdeti szakaszában felépítenek egy összefüggő magyarázó rendszert, amely választ ad arra, hogy a kliensnek valójában mi a baja és miért. Ez a magyarázat nem merev diagnózis, hanem a későbbiekben folyamatos finomításra kerül. Minden újonnan felbukkanó információ fényében újra lehet és kell gondolni.

Az információk természetesen nem a semmiből bukkannak elő. A kliensre általában több kérdőív kitöltése vár házi feladatként, amelyeket aztán együtt beszélnek át, a szükségesnek ítélt részletességgel. Emellett az üléseken strukturáltan átbeszélik a kliensnek mind a jelenét (hogy egész konkrétan miben nyilvánulnak meg a problémák), mind a múltját (hogy milyen események kaphattak szerepet a problémák kialakulásában). Rendszerint része az információgyűjtésnek a módosult tudatállapotban (imagináció, hipnózis) végzett feltáró munka is.

A konceptualizálás eredménye jobb esetben egy koherens gondolatmenet, amit a terapeuta és a kliens a sématerápia irányelvei szerint írásba is foglal. (Vessenek a mókusok elé, de az írásba foglalás nálam eddig valahogy mindig kimaradt.) Ez számos dolgot tartalmaz; a teljesség igénye nélkül: a kliens kielégítetlen érzelmi szükségleteit, aktív sémáit és megküzdési stílusait; az egyes sémák gyerek- vagy serdülőkori eredetét; a sémákat tipikusan aktiváló helyzeteket (triggerek); a kliens, a kliens jellemző hiedelmeit és kognitív torzításait; valamint – nem utolsósorban – a terápiás munka során elérni kívánt célokat.

Még egyszer: nagyon fontos, hogy ezeket a terapeuta nem „ráolvassa” a kliens fejére, hanem közös töprengés eredményeként születik meg. A terapeuta elvileg szakértője a terápiának – azonban a kliens szakértője saját magának. Ezért a terapeuta részéről minden meglátás csak felvetés lehet, minden összefüggés csak vélt összefüggés – mindaddig, amíg a kliens azt meg nem erősíti.

Az edukációs és konceptualizációs szakasz végére azt várjuk, hogy a kliens érti is mindazt, amitől korábban csak szenvedett. És mivel érti a rendszer működését, készen áll arra, hogy kilépjen belőle.

Második fázis: az ördögi kör megszakítása


A sématerápia második fázisa a változtatásnak van szentelve. Amint mondtam, a két fázis a gyakorlatban összecsúszhat: egyrészt már a feltáró szakaszban is történhetnek változások. Egyes esetekben pusztán egy séma néven nevezése elég lehet ahhoz, hogy a kliens felhagyjon valamely diszfunkcionális viselkedésével. Másrészt a változtatás szakaszában is kerülnek elő új információk, amelyek tovább árnyalhatják (ha épp nem a feje tetejére állítják) a kialakított koncepciót.

Mivel a sématerápia nem módszerfanatikus eljárás, hanem integratív rendszer, a benne megvalósuló változásnak számos útja van. Ez a szám egész konkrétan négy.


1. Kognitív terápiás módszerek

Amint már volt róla szó, a sématerápia eredetileg a kognitív terápia erőteljesen megreformált verziója. Ebből az következik, hogy bár a szemlélete eltér a kognitív terápiáétól (véleményem szerint mélyebb és árnyaltabb annál), gyakorlatilag mindazon eszközöket használja, amelyeket a kognitív terapeuták az elmúlt évtizedekben kifejlesztettek. Ide tartozik elsősorban a hiedelmekkel való munka: azok szisztematikus megkérdőjelezése, átértékelése, újrafogalmazása. Ugyancsak fontos annak megtanulása, hogyan adjunk adaptív választ a sémák aktiválódása következtében felbukkanó negatív automatikus gondolatokra.

A kelléktárban az emlékeztető kártyáktól kezdve a különböző skálákon százalékokkal való bíbelődésen át a sémanapló írásáig szinte minden megtalálható.


2. Viselkedésterápiás módszerek

Mivel az egykor külön utakon járó két irányzat becsületes neve jó ideje kognitív viselkedésterápia, érthető, hogy a sématerápiában is helyet kapnak azok az eljárások, amelyek nem a megértést szolgálják, hanem direkt módon a viselkedés változtatást célozzák.

Akármilyen gáz is egy viselkedés és akármilyen hosszú ideje áll is fenn, rengeteg eszköz létezik, amivel hozzá lehet nyúlni. A viselkedésterápiás munka egy része az ülés keretében zajlik (mint például egy új viselkedésminta begyakorlása a terapeuta segítségével), de jelentős szerep jut a házi feladatoknak.

Házi feladat lehet egy szociális fóbiás számára, hogy a következő héten legalább tíz embert szólítson meg az utcán, és kérjen tőlük útbaigazítást. Egy perfekcionista, aki kognitív szinten már belátta, hogy nem kötelező mindig mindenben tökéletesnek lennie, kaphatja azt a feladatot, hogy egyik nap szándékosan félregombolt ingben menjen be a munkahelyére. Aki kórosan aggódik amiatt, hogy mások vajon jót gondolnak-e felőle, annak olyan helyzetet kell teremtenie, ahol biztos, hogy rosszat gondolnak róla, teszem azt, hülyének nézik. Például a boltban a szemmagasságban lévő macskatápszerek előtt állva kell megkérdeznie az eladótól, hogy merre vannak a macskatápszerek – és ezt mondjuk öt különböző boltban el kell játszania.

Vannak általánosan használt, jól bevált receptek, de a terapeuta kreativitása szinte végtelenre tágítja a lehetőségeket.


3. Élményen alapuló módszerek

Ebben az összefüggésben élménynek tekintjük mindazon eljárásokat, amelyek során nem csupán gondolkodunk és beszélgetünk egy sémáról vagy azt kiváltó múltbeli eseményről, hanem szándékoltan oly módon nyúlunk hozzá, hogy szerepet kapjanak az érzelmek is.

Az egyik legelemibb módja az élményen alapuló technikának az imagináció. A terapeuta segítségével a kliens nem csupán visszaemlékezik életének valamely kulcsjelenetére, hanem át is éli azt teljes lényével, mintha most történne, a jelenben. És a képzeleti képben lehetőség van megváltoztatni – ha nem is a tényleges múltbeli eseményt, de annak a jelenben őrzött kognitív és érzelmi lenyomatát mindenképp. Ez a módszer lényegét tekintve megegyezik az NLP ún. Change history eljárásával, amelyet itt a blogon a Harry Potteres előadásom átiratának 7. részében, az időnyerő kapcsán mutattam be.

ures_szek.jpgUgyancsak élményen alapuló technikának számít mindaz, amit a sématerápia a Gestalt-terápiából vagy a pszichodrámából kölcsönzött. Gyakran használt eszköz az ún. üres szék technika, avagy székek közötti párbeszéd. Ilyenkor a terápiás térbe a kliens és a terapeuta szokásos ülőhelyén kívül bekerül egy vagy több üres szék is, amelyek vagy a kliens életének bizonyos szereplőit (leggyakrabban a szüleit), vagy saját személyiségének bizonyos elhatárolható részeit szimbolizálják. (Ez utóbbiról a későbbiekben még lesz szó, amikor az ún. sémamódokat tárgyaljuk.) A kliens felváltva ül a különböző székeken, és mindig annak a nevében szólal meg, akit a szék reprezentál. Mondjuk átülve az üres székre, az anyja szerepébe helyezkedve elmondja saját magának (akit az eredeti, pillanatnyilag üres ülőhely jelképez), hogy „Semmirekellő vagy; mindig is mondtam, hogy rosszul fogod végezni.” Majd visszaül a helyére, és minden felnőtt képességét latba vetve reagál az anyjától az imént hallottakra (gyakorlatilag a saját maga által elmondott szavakra). A terápiás változás egyik kulcsa leggyakrabban az, hogy a kliens képes legyen szembeszállni a fejében őrzött sorskönyvi üzenetekkel, azaz ellent tudjon mondani az anyjának meg az apjának (függetlenül attól, hogy élnek-e még egyáltalán, vagy hogy a jelenben milyen velük a kapcsolata). A terapeutának itt döntő szerepe van, mert többnyire rá hárul a feladat, hogy pozitív, egészséges példával járjon elöl, és olyan gondolatokat, esetleg konkrét mondatokat ajánljon föl a kliensnek, amelyek teljesen újszerűek a számára.

A kliens belső részei közötti párbeszéd a fentiekhez hasonló módon alakul.

Szintén ide sorolhatóak a terapeuta és a kliens által játszott szerepjátékok, például az ún. racionális–emocionális párbeszéd. Ez úgy fest, hogy a kliens és a terapeuta vitatkozik egymással egy adott témában, különválasztva a (többnyire negatív) érzelmi és a racionális érveket. A kliens feladata, hogy állítson csatasorba minden érzelmi érvet, ami csak eszébe jut. A terapeuta (modellezve az egészséges Felnőttet) józan, a valóság talaján álló, logikus ellenérvekkel szerel le minden ilyen próbálkozást. Aztán szerepet cserélnek, és most a terapeuta bombázza meg a klienst a tőle hallott érzelmi érvekkel (lehetőség szerint ugyanazon szavakat használva), a kliensnek meg képesnek kell lennie racionális eszközökkel szembeszállni velük. Ha elsőre nem megy, újra szerepet lehet cserélni: megint a terapeuta válaszol észérvekkel – és így tovább, ameddig szükséges.


4. A terápiás kapcsolat tudatos alkalmazása

A pszichoanalízisnek sok mindent a szemére lehet vetni, az viszont vitathatatlan érdeme, hogy ráirányította a figyelmet a kliens és a terapeuta kapcsolatára. Ugyanez a figyelem a hagyományos kognitív viselkedésterápiában finoman szólva is elsikkad.  A sématerápia egyik legnagyobb nagy húzása, hogy kognitív gyökerei ellenére hozzá mert nyúlni a pszichoanalitikus szálhoz, és kifejezetten hangsúlyozza a terápiás viszony döntő szerepét a változás (gyógyulás) folyamatában.

A pszichoterápia irodalma millió módszert ismer. Emellett vannak olyan elképzelések, amelyek szerint a módszerek vagy nem használnak semmit, vagy legalábbis másodlagosak. Ami igazán gyógyít – mondják –, az a terapeutával való emberi kapcsolat. Ezt a gondolatot Daubner Béla egy ízben oly mértékben kisarkította, hogy azt találta mondani: „A terapeuta egyetlen szerepe az, hogy ne akadályozza a kliens gyógyulását.”

Ez így persze túlzás. De a sématerápia különös figyelmet fordít arra, hogy a különböző sémákkal rendelkező klienseknek milyen terápiás attitűddel lehet a leghatékonyabban segíteni. A kliens és a terapeuta közötti esetleges konfliktusok tudatos, célzott feldolgozása elengedhetetlen része a munkának. Mi több: a terapeuta saját sémái ugyancsak szerepet kapnak a folyamatban. Elvégre a terapeuta sem tökéletes ember, és gyakran megesik, hogy épp a kliens valamely viselkedése aktiválja a terapeuta sémáját. Mindezek megértése és nyílt megbeszélése fontos része a sématerápiának.

A kapcsolati részhez tartozik az, hogy a terapeuta milyen módon van jelen a folyamatban. Erre a sématerápia két szakkifejezéssel válaszol. Az egyik az ún. korlátozott szülői újragondoskodás, a másik az empatikus konfrontáció.

A folytatásban ezeket a fogalmakat járjuk körül.




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 4 komment «




Címkék: pszichoterápia pszichodráma harry potter nlp hiedelem edukáció pszichoanalízis viselkedésterápia kognitív terápia sématerápia maladaptív séma change history NAG Daubner Béla Gestalt megküzdési stílus konceptualizálás üres szék technika

A bejegyzés trackback címe:

http://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr245486437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kanyó Zsuzsa 2013.09.02. 10:37:57

A maladaptív sémákról szóló poszt alapján újra elővettem Dan Greenburg-Marcia Jacobs Hogyan legyünk boldogtalanok c. könyvét. A két alapvető sémát: értéktelen vagyok, a világ veszélyes hely-járja körül.Nagyon szellemes, amikor olvastam,sokat nevettem,de valójában tragikus életérzésekről szól. Ráismertem néhány rám jellemző gondolkodási és viselkedési szokásra a könyvből. Tudom, hogy ezeket kiiktatni az életemből nem csupán elhatározás kérdése,de jó, hogy tudom, más is küzd olyan problémákkal, mint én, ezért mondom ki ezekkel kapcsolatban a "vállalható dolog" kifejezést, ez már fél gyógyulás.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.09.02. 16:40:34

@Kanyó Zsuzsa: Ahogy egy korábbi posztban írtam, ha önmagunkon tudunk röhögni, az már a gyógyulás útja. Ezt a könyvet rendszeresen kézbe szoktam adni a klienseimnek. :))

civil63 · http://www.tisztas.eoldal.hu 2013.09.27. 15:57:44

Egy számomra nagyon érdekes ,mi több drámai írást találtam a mentalizációról.Az anya gyerek kapcsolat első pillanatainak életre szóló meghatározó fontosságáról.Ezt az írást ajánlom figyelmetekbe , és erről kérdezem véleményedet kedves Balázs. patakpart.x3.hu/szelfrep.html Előre is köszönöm .Üdv. Pali

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.09.28. 07:27:11

@civil63: Köszi a linket. Még csak belepillantottam, de el fogom olvasni. De ami a véleményemet illeti, azt már most meg tudom mondani: kicsi vagyok én ahhoz, hogy a szelf-pszichológiához és a korai anya-gyerek kapcsolathoz érdemben hozzászóljak. Ha ilyesmiről hallok vagy olvasok, illő tisztelettel igyekszem befogadni belőle, amit be tudok, és beépíteni a saját emberképembe. De attól fényévekre vagyok, hogy hasonló kérdésekben önálló véleményt tudjak-merjek megfogalmazni.