Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) emk (33) EMK (17) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) felnőtt (15) Felnőtt (3) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) Harry Potter (4) harry potter (20) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) nag (6) NAG (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) NLP (3) nlp (18) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) Szülői (3) szülői (5) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Adam Dosa: Hálás köszönetemet küldöm önnek ezekért az irásokért. Azt hiszem ateista vagyok, de most mégis úgy... (2016.10.17. 16:07) Restancia: a további 8 séma
  • Leo Festmények Szabó Eszter: Kácsándi Elvira? Ryke Geerd Hamer módszerével segít gyógyulni.. nem szimpi? (2016.06.14. 09:19) Balázs, a terapeuta elköszön
  • tesz-vesz: @Alensha: és nyugodtan használhatod a válaszgombot is, olyan gerinces (2016.06.06. 17:39) Kasszazárás
  • tesz-vesz: @Alensha: "ki gépen szállt fölébe annak térkép-e táj" idézni csak pontosan, szépen, persze ha kij... (2016.06.06. 17:17) Kasszazárás
  • Alensha: "emelkedett irodalmi műbe nem írunk olyat hogy excel. de nem csak most, 300 éve se írtak a nagy kö... (2016.05.29. 18:06) Kasszazárás
  • Utolsó 20
pagerank

Ha léket kap a csónak – 1.

2011.06.12. 18:37 Birtalan Balazs


 

csónakE hosszú – három részre bontott – cikkben egyetlen kérdést járunk körbe: mit tehet a terapeuta, ha léket kap a kliens képzeletbeli csónakja. Előrebocsátom: több dolgot. Hasznosakat is, károsakat is. Mindkettőre nézünk példát, és reményeim szerint a végére érthetővé válik, miért csikorgatom a fogam bő fél éve – amint azt a jelen írás bevezetőjéül szolgáló Mi az a pszichoterápia – és mi nem az? című poszt végén említettem.

Tavaly decemberben részt vettem egy előadáson. (A konkrétumoktól most tartózkodom, mert személy szerint senkinek nem akarom a szakmai jó hírnevét kikezdeni.) A beszélgető partnerek egyike – jó nevű pszichológus, gyakorló terapeuta – elmesélt egy terápiás részletet. Nem a sajátját, hanem az egyik kollégájáét, aki a katathym imaginatív pszichoterápia (KIP) nevű módszerrel kezelt valakit. Mivel ezt a módszert magam is tanultam és használom, kíváncsian hallgattam a beszámolót. És ahogy hallgattam, egyre jobban elkerekedett a szemem. Először azt hittem, rosszul hallok, aztán abban bíztam, hogy félreértek valamit. A kiképzőm ugyanis annak idején vasvillával kergetett volna a világ végéig, ha arról számolok be szupervízión, hogy én valami hasonlót műveltem valakivel. Na jó, a vasvilla talán túlzás. De kerek perec közölte volna velem, hogy nem értem a lényegét sem a KIP-nek, sem a pszichoterápiának általában.

A továbbiakban először bemutatom az esetet úgy, ahogy hallottam. Majd kifejtem, hogy ami történt, az szerintem miért nem pszichoterápia: miért nem használ egy ilyen beavatkozás a kliensnek, sőt miért tartom károsnak. Végül leírom, hogy ugyanebben a helyzetben – mindazok alapján, amit én tudok, hiszek és gondolok emberről, pszichológiáról és pszichoterápiáról – mit tennék én.

E kérdésben nagyon markáns a véleményem. Sietek ugyanakkor leszögezni, hogy mindezek ellenére ez csupán egy vélemény, nem az „abszolút igazság”. Lehet és szabad vele vitába szállni, vagy simán másként gondolkodni minderről. Ám annak, aki esetleg azt fontolgatja, hogy hozzám jön terápiába, talán ad némi kapaszkodót arra nézve, hogy mire számíthat tőlem – és mire nem.

 


Az eset, ahogy történt

Emlékeztetőül a KIP lényege röviden: a kliens módosult tudatállapotban elképzel egy képet vagy helyzetet, ahol ő, mint egy álomban, jelen van, érzéseket él át és cselekszik. Eközben folyamatosan párbeszédet folytat a terapeutával, aki kikérdezi őt a kép és az események részleteiről, és ha szükséges, instrukciókat ad.

Az ominózus esetben a képben az történt, hogy a kliens egy csónakkal beevezett a tó közepére. Az nem derült ki, hogy ez vajon a terapeuta által meghatározott kiindulási kép – az ún. hívókép – volt, vagy egy korábbi kép spontán alakulásának következménye, de a történtek szempontjából lényegtelen is. Ami fontos, az maga a helyzet: a kliens ott ül a csónakban, és egyszer csak közli, hogy léket kapott a csónak, ömlik be a víz.

A terapeuta erre fölhívta a figyelmét, hogy a csónakban, az ülés alatt van egy merítőkanál, és felszólította a klienst, hogy keresse meg, és merje ki a vizet a csónakból. A kliens meg is kereste, de hogy, hogy nem, a merítőkanál kiesett a kezéből, és elsodorta a víz. Így a terapeuta új megoldási javaslattal állt elő: a kliens vegye kézbe az evezőt, és ha elég gyorsan és keményen húzza, akkor partot érhet, mielőtt a csónak elsüllyed. A kliens szót fogadott, de – micsoda pech! – az evező is kiesett a kezéből. Ez már komoly vészhelyzet, gondolhatta a terapeuta, így arra biztatta a klienst, hogy szedje össze a bátorságát, ugorjon ki a csónakból, és ússzon partra. De kiderült, hogy erről szó sem lehet: a kliens egyre fokozódó pánikban közölte, hogy nem tud úszni. A terapeuta azonban feltalálta magát: közölte a klienssel, hogy a pad alatt talál egy mentőövet, amit ha felfúj, megmenekülhet. A kliens engedelmesen felfújta, és ki is ugrott vele a vízbe. Igen ám, de mi történt? A mentőöv kilyukadt és leeresztett, a kliens pedig elkezdett süllyedni. Mit volt mit tenni, a terapeuta belépett a képbe: odaúszott a klienshez, és megmentette a fulladástól, kihúzván őt a szárazföldre.

Eddig a történet.

A kollégája esetét ismertető pszichológus kifejtette, hogy mi is zajlott itt le valójában. Az ő értelmezésében a kliens (ő a páciens szót használta) bizonyságát adta az ún. tanult tehetetlenségének. E fogalom azt a jelenséget írja le, amikor valaki huzamosan azt éli meg, hogy nem tud kontrollt gyakorolni a helyzet fölött: az őt érő jutalmak és büntetések jószerével véletlenszerűek, azaz teljesen függetlenek attól, hogy valójában mit csinál. (Tipikus példa egy olyan munkahely, ahol autoriter, hisztérikus – és lehetőleg inkompetens – főnök kezei alatt kell dolgozni.) Komoly pszichológiai kísérletek igazolták, hogy aki sokáig szenvedő alanya egy ilyen helyzetnek, az elveszíti a motivációját, fásult lesz, és a szó szoros értelmében megtanulja, hogy tehetetlen legyen – még akkor is, amikor elvileg lehetősége volna kontrollt gyakorolni, és megváltoztatni a kellemetlen szituációt.

Tehát – mondta a pszichológus – a kliens tanult tehetetlenségben szenvedett, ezért volt képtelen úrrá lenni a helyzeten. A terapeuta próbált rajta változatos eszközökkel segíteni, de a kliens ellenállása miatt mindegyik kudarcot vallott. Így a terapeuta kénytelen volt radikálisan közbeavatkozni, és személyesen megmenteni a klienst, amit ő bámulatos leleményességgel meg is tett.
 

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el


Ilyen nincs, ez egy rossz vicc – mondogattam magamban. Ez a történet több sebből vérzik; szinte mindegy is, hol kezdjük elemezni.

– folyt. köv. –

(A cikk 2. része itt, 3. része pedig emitt olvasható.)




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 4 komment «




Címkék: pszichoterápia hipnózis tanult tehetetlenség kip esetismertetés

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr932978304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J. S. Bach / Pierre Bezuhov (törölt) 2011.06.13. 13:21:39

Ez a csónakos történet tök olyan, mintha egy "És miért nem…? – Hát igen, de…" játszma lenne.

Módosult tudatállapotokra is kiterjeszthető lenne a tranzakcióanalízis?

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2011.06.13. 15:56:49

@Johann Sebastian Bach: Majdnem olyan. Azzal a különbséggel, hogy itt a végén nem történt meg a nyereség besöprése ("Rajtam úgyse lehet segíeni", ill. "De béna vagyok, hogy nem tudok segíteni"). Persze ami késik, nem múlik...

És miért ne lenne kiterjeszthető? Elvégre MTÁ-ban is valamelyik énállapotunkban vagyunk jelen, ami pedig az énállapotváltásokat illeti, azok (többnyire) eleve tudattalanok. A TA terápiás technikái pedig eleve bizonyos mértékben MTÁ-ot tételeznek fel.

Papp Evelin 2011.06.19. 20:24:59

és az illető előadó követendő példaként hivatkozott az esetre? az még nekem, amatőrnek is feltűnt, hogy mi a fenéért lép be a képbe a terapeuta? lehet, hogy az oktatódnak nem tetszene ez az eset, de ez az elismert, képzett előadó elismerően nyilatkozik róla? ennyire megosztott a szakma? (ezek után egészen lutrinak tűnik egy véletlenül kiválasztott terapeutához menni.)

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2011.06.19. 20:29:41

@Papp Evelin: A téma, ami kapcsán előjött a sztori, nem a terápia volt, hanem az érzelmek, azon belül a tanult tehetetlenség. Ennek illusztrálására mesélte, egyáltalán nem kommentálva a beavatkozást - azaz hallgatlólagosan jóváhagyva.

Igen, a szakma nagyon megosztott, és igen, a véletlenszerű terapeutaválasztás tényleg lutri. Én többek között azért igyekszem világossá tenni a saját terápiás attitűdömet, hogy akinek az nem jön be, az messziről el tudjon kerülni, aki pedig nem akar elkerülni, hanem megkeres, az legalább többé-kevésbé legyen képben azzal, hogy mire számíthat...