Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) Felnőtt (3) felnőtt (15) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) Harry Potter (4) harry potter (20) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) NAG (6) nag (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) szülői (5) Szülői (3) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Ihletett: Az élet túl rövdi ahhoz hogy ne vitázzunk az interneten vadidegen emeberkel. Én amúgy sokszor vesz... (2019.10.30. 08:16) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Adam Dosa: Hálás köszönetemet küldöm önnek ezekért az irásokért. Azt hiszem ateista vagyok, de most mégis úgy... (2016.10.17. 16:07) Restancia: a további 8 séma
  • Leo Festmények Szabó Eszter: Kácsándi Elvira? Ryke Geerd Hamer módszerével segít gyógyulni.. nem szimpi? (2016.06.14. 09:19) Balázs, a terapeuta elköszön
  • tesz-vesz: @Alensha: és nyugodtan használhatod a válaszgombot is, olyan gerinces (2016.06.06. 17:39) Kasszazárás
  • Utolsó 20
pagerank

Namégeccer...!

2012.08.30. 14:34 Birtalan Balazs


 

Eljött az ideje, hogy bevalljam: ha a megfelelő pillanatban nem találkozom egy gyermekrajzzal, akkor ma a Sorskönyv nélkül blog nem létezik. Az évek során ugyan csomó mindent összeolvastam a tranzakcióanalízisről (TA), de a fogalmak és szakkifejezések sokasága egyszerűen nem állt össze a fejemben egyetlen koherens, átlátható egésszé. Aztán jött a rajz.

2010 tavaszán, az Integratív Pszichoterápiás Egyesület éves konferenciáján részt vettem egy műhelyen, amelyet Rosta Teodóra tartott, s amely a lakonikus rövidségű Sorskönyv címet viselte. A jól felépített előadás illusztrációjaként mutatta be azt a bizonyos rajzot, s ez a rajz a maga egyszerűségében hirtelen helyre tett mindent a fejemben.

Ezt az illusztrációt azóta sokaknak elmeséltem, de a maga valójában soha nem mutattam be. Most sem fogom, ugyanis tiszteletben tartom a direkt módon megfogalmazott kérést, hogy legyek szíves nem lenyúlni valaki más szellemi termékét. Ehelyett azt választottam, hogy én magam készítek egy (valamivel bővebb) rajzot, amelynek egyetlen motívuma sem egyezik meg az eredetivel, mégis azt gondolom, betöltheti ugyanazt a funkciót. Tessék, itt a rajz, nincs egy órája, hogy elkészült. Az igényességéért egykori rajztanáraimnál, a kép minőségéért a Nokiánál tessék reklamálni.

TA.jpg
Műfaját tekintve a kép allegória: minden eleme kifejez valamit, nevezetesen a TA egy-egy fogalmát. Nem fogom századszor is kifejteni e fogalmak jelentését; aki valamit nem ért, a Címkefelhő megfelelő linkjeire kattintva eljuthat olyan íráshoz, ahol pontos definíciókat talál. Ehelyett egyszerűen „kiszótárazom” a képet, rámutatva az egyes fogalmak összefüggéseire.

Az esetleges vak olvasók kedvéért kezdem a kép leírásával. A rajz főalakja egy ember, aki meglehetősen fásultan néz maga elé, miközben egy hokedlin álldogál. Ez a hokedli egy terebélyes, ámde jobbára kiszáradt fa tövében található. A fa egyik ágáról kötél lóg alá, amely emberünk nyakán hurokban végződik. Ilyenformán a hokedli megakadályozza, hogy az illető megfulladjon. Kényelmesnek nem mondható helyzetében hősünk jobb híján ábrándozik: a képen található egy gondolatbuborék, amelyben ugyanőt láthatjuk, amint önfeledt mosollyal az arcán, kitárt karral repül hegyek és falvak fölött. Emellett a kép előteréből – a fa és a hokedli mellől – egy út vezet a messzeségbe. Figyelmesebben szemügyre véve a rajzot, feltűnhet egy furcsaság: az épp hogy csak fel nem akasztott embert nem őrzi senki, sőt a keze sincs lekötözve. Minden további nélkül leemelhetné a hurkot a nyakából, és a hokedliről veszély nélkül lelépve elindulhatna az úton, maga mögött hagyva egy életre ezt az egész paradox helyzetet.


 

Szótár a képhez


A messzibe vesző út az autonómiát jelképezi. Hősünk voltaképpen megtehetné, hogy elindul ezen az úton – a saját útján –, mégsem teszi. Ehelyett áll fásultan a hokedlin, kötéllel a nyakában, és álmodozik.

A terebélyes, ám kiszáradt fa emberünk származási családját jelképezi. Elsősorban a szüleit, de a tényből, hogy a fa balra és fölfele alaposan kinyúlik a képből, valamint a földből kidagadó, vaskos gyökerekből megsejthetjük, hogy a múltba veszően generációk sokasága sűrűsödik e fában mint szimbólumban.

A fáról lógó kötél jeleníti meg a sorskönyv fő fogalmát: a szülőktől származó gátló parancsokat. E kötél végső soron fulladásos halálhoz vezethet; e lehetőség nem más, mint a tragikus sorskönyv beteljesedése.

Ahogy a méreg ellenszere az ellenméreg, a bűbájé az ellenbűbáj, úgy a sorskönyvi tragédia megakadályozására az ellensorskönyv hivatott, amit a hokedlin való fásult álldogálás szimbolizál. Maga hokedli pedig a gátló parancsok ellenszereit, az ellenparancsokat jelképezi. Az, hogy a hokedli a fa tövében áll, arra utal, hogy az ellenparancsok pontosan ugyanúgy a családhoz tartoznak – azaz onnan származnak –, mint a fáról lelógó kötél, azaz a gátló parancsok.

A gondolatbuborékban egy olyan kép jelenik meg, ami homlokegyenest az ellentéte az akasztáshoz közeli állapotnak és a fulladásos halálnak: ez az ellentétes sorskönyv, ami a szabadság illúzióját nyújtja annak, aki valójában a sorskönyve által kijelölt életet éli.


 

Összefüggések


A csaknem felakasztott, hokedlin állva ábrándozó ember egyazon helyzetet szimbolizálja: a sorskönyvben élt életet. Ugyanazon sorskönyv valójában háromféleképpen élhető meg. Egyrészt a maga brutális valójában – ez a gátló parancsok által meghatározott sorskönyvi végzet. Másrészt engedelmes és unalmas módon végigbégetve az életet – ez az ellenparancsok mentén szervezett ellensorskönyv. A legtöbb ember ezt éli: egész életében azon a hokedlin ácsorog unott pofával, ahová annak idején anya meg apa – számára ismeretlen oknál fogva – felállította. Harmadrészt lehetséges a sorskönyv által előirányzott életnek pontról pontra az ellentétét megvalósítani – ez az ellentétes sorskönyv. Ez, mint láttuk, a szabadság illúzióját nyújtja, de éppen azért, mert semmi egyébről nem szól, mint a sorskönyv tagadásáról, ugyanúgy nem szakad el kiszáradt fától, mint a másik két megélési mód.

Fontos észrevenni, hogy emberünk nyakán a kötél viszonylag laza. Mindaddig laza is marad, amíg szófogadóan áll a hokedlin. Csak akkor válik veszélyessé, ha lelép róla. Ez egyben rámutat arra, hogy a pszichoterápia nem játék, továbbá életveszélyes dolog kéretlen jó tanácsokkal bombázni felebarátainkat. Aki egy kicsit messzebbről szemléli a jelenetet, az a kötelet talán észre sem veszi. Csak azt látja, hogy emberünk áll a hokedlin, ahelyett, hogy leszállna róla. Ha ebben a helyzetben azt mondjuk emberünknek, hogy „Ne marháskodj már, lépj le arról a nyavalyás sámliról, ott van a saját utad, indulj el rajta!”, akkor könnyen lehet, hogy amaz engedelmeskedik, valóban lelép – és belepusztul, megfojtja a kötél.

Lefordítva: az ember nem véletlenül alakít ki magának testi és lelki tüneteket, nem véletlenül viselkedik patologikus módon: mindezen megnyilvánulások, legyenek amúgy bármilyen fájdalmasak vagy destruktívak, alkalmasint életmentő szereppel bírnak. Nem szabad senkitől elvenni a tüneteit – azaz leléptetni a hokedliről –, amíg ott a nyakában a kötél, azaz amíg a gátló parancsai fogva tartják. Ha ezt teszi bárki, az bizonyosan visszaüt valamilyen formában. A kötelező sorrend tehát az, hogy előbb érvényteleníteni kell a gátló parancsokat, utána lehet szó új, adaptív viselkedés kialakításáról. A logikai sorrend akkor is ez, ha a kétféle „szabadulás” párhuzamosan zajlik egyazon terápiás folyamaton belül.

Kiemeltük a kép leírásánál, hogy emberünk egyetlen mozdulattal leemelhetné a hurkot a nyakából. Az égvilágon senki nem akadályozza meg ebben. Akik egykor a nyakába tették a kötelet, azok már nincsenek ott: gyakorlatilag semmilyen hatalommal nem bírnak fölötte. Hogy ő mégsem teszi meg ezt a lépést, annak oka az a sorskönyvi hiedelem, hogy ő képtelen erre. A lelke mélyén azt hiszi, hogy akik felakasztották és a hokedlire állították – valójában a saját szülei, jóllehet ezt ő maga feltehetőleg már nem tudja – továbbra is ott vannak, és szigorúan megbüntetik, ha szabadulni próbál. Ez a mélyen gyökerező hiedelem a Gyermeki énállapotban, azon belül az Sz1-gyel jelölt, Mágikus Szülőinek nevezett képződményben fészkel. Ugyanezt hívjuk a TA-ban Elektródának is, mert amint a kísérleti állat teljesen irracionális viselkedést produkál, ha a fejébe ültetett elektródán keresztül ingerlik, úgy az ember is egészen képtelen dolgokat hajlandó megtenni, ha alig kivehető hangon elsuttogja fejében rémisztő parancsait a Mágikus Szülő.

Szabadulni csak úgy lehet, ha felismerjük, hogy a fejünkben ilyenkor megszólaló hang – pl. „Anya csak akkor fog szeretni, ha nem mutatod ki az érzelmeidet!” – vagy egyszerűen hazudik, vagy ha amit mond, egykor igaz is volt, mára teljes mértékben irreleváns. A kiszáradt fa alatt nem állnak őrök.

Az autonómia útjának semmi köze se a fához, se a kötélhez, se a hokedlihez, de az ábrándhoz sem. Az arra kanyarog, amerre dolga van, amerre akar. Ugyanakkor fontos észrevennünk, hogy ez az út a fa mellett halad el. Ezen az úton járva – saját igényünk szerint! – bármikor visszatérhetünk a fához, és mindazt, ami abban valódi érték, birtokba vehetjük, fölhasználhatjuk.

Az autonómia tehát még véletlenül sem jelenti a család és a gyökerek szükségszerű megtagadását. Az autonóm ember is követheti a családjától kapott értékrendet, ha úgy akarja. Csak éppen döntéseit már nem egy halálra rémült, félig felakasztott kisgyermek hozza meg, hanem ő maga, a saját felnőtt bölcsessége birtokában.




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 14 komment «




Címkék: sorskönyv autonómia gátló parancs ellenparancs ellentétes sorskönyv ellensorskönyv TA Rosta Teodóra Integratív Pszichoterápiás Egyesület

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr494741868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nattefrost 2012.08.31. 21:10:44

Ez aranyos volt! Ha legközelebb valaki kérdezi tőlem, mi az a sorskönyv-elmélet, akkor rögtönzött kiselőadás helyett ezt a posztot fogom megmutatni, vagy lefordítani. Abszolút újoncoknak ez jól jön, szemléltetésileg. :}

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.08.31. 21:31:34

@Nattefrost: Köszönöm a visszajelzést, jólesik. :)

ACsab 2012.09.01. 08:53:04

Nagyon jó, tényleg. Nekem is tetszik.
Az utolsó két bekezdés nagyon hasznos, és tényleg így van szerintem is.

▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ 2012.09.05. 08:36:42

"Az esetleges vak olvasók kedvéért kezdem a kép leírásával."

Ejnye.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.05. 09:14:18

@KKKKKKK: Konkrétan tudok arról, hogy a másik, a személyes blogomnak legalább egy vak követője is van - nem kizárt, hogy ennek is. A vakok számára egy program olvassa fel hangosan a honlapok szöveges részét. Mivel ennek a posztnak a lényegéhez tartozik, hogy mit ábrázol a kép, ezért fontosnak tartottam, hogy ez a tartalom (amit a program értelemszerűen nem tud felolvasni) számukra is elérhető legyen.

Mi a baj ezzel, miért ejnye?

▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ 2012.09.12. 22:42:02

@Birtalan Balazs: Értem, akkor elnézést. Arra gondoltam, hogy szarkazmus volt azok irányába, akik nem tudják értelmezni a rajz fontos részleteit. Lásd engem, akinek segített a leírás, hogy mit nézzek a rajzon.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.13. 07:12:44

@KKKKKKK: Semmi baj. Viszonylag kevéssé elterjedt mém az internet akadálymentesítése, én is csak pár éve gondolkodom ebben.

Vaddisznó 2012.09.19. 11:13:25

Kedves Balázs,

Tapasztalatod szerint meg lehet szabadulni a sorskönyvtől?

Mi lehet a reaális célja egy ilyen munkának?
Hogy megszabaduljunk tőle, vagy a kritikusabb pontjain korrigálva tudjunk egy olyan élettervet kialakítani ami már elfogadható minőségű létet kínál, vagy hogy alacsonyabb fokon játszva élhetőbb életet alakítsunk ki?

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.19. 12:49:43

@Vaddisznó: Teljesen jó a kérdés.

A sorskönyv definíció szerint korai döntések alapján összeállított, tudattalan életterv. Azt tehát módosítani, korrigálni nem lehet. A sorskönyv az van. Az alternatíva nem egy "jobb sorskönyv", hanem egy sorskönyvmentes élet: az autonómia.

Itt persze valóban az a kérdés, hogy mi az, ami reális célkitűzés. Itt el kell kelrülni a dichotóm gondolkodás nevű kognitív torzítást. Úgy gondolom, hogy a leginkább sorskönyvvezérelt életet élő ember sem minden pillanatát tölti sorskönyvben, hanem van számos autonóm pillanata. Ezzel szemben az alapvetően már autonóm életet élő emberrel is elő-előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor - a TA szlengjével élve - "berántja őt a gumikötél", és visszakerül a sorskönyvébe. A különbség a két ember között a mennyiség - ami azonban egy szintet meghaladóan már új életminőséget jelent.

Az önismeret elmélyülésével, a korai döntések helyett meghozott új és tudatos döntésekkel, új képességek megtanulásával el lehet jutni egy olyan életre, amelyben - én így mondom - (1) jelentősen megritul azon esetek száma, amelyekben beránt a gumikötél, (2) kevésbé mélyre ránt be, mint korábban, (3) a berántás után lényegesen rövidebb időt töltünk ott, mivel (4) gyorsabban és könnyebben kikapaszkodunk belőle.

Kérlek, jelezz vissza, hogy jól értettem-e a kérdésedet, és kaptál-e rá választ!

Vaddisznó 2012.09.20. 12:37:28

Köszi a választ, ez volt a kérdésem!

Egyrészt megerősített abban h van remény :), másrészt megerősítette azt a formálódó hitemet (jelen pillanatban inkább megalapozott gyanúmat), h a biztos módszer h eredményeket érjek el az a kitartó, konzekvens munka.

Mert a korábbi hiedelmeim szerint kőkemény munkával is csak mérsékelt eredményeket érhetek el, majd ennek a dichotóm párja - úgyis az ölembe pottyan minden, csak meg kell várnom amikor épp kiegyensúlyozott vagyok..

A sorskönyv korrigálását úgy értettem, h elemenként "át-kognitívozom" a gyerekkori korlátozó hiedelmeimet amitől nyertessé válhat a sorskönyvem.

Pl. én gyerekkoromban a legkisebb királyfikkal azonosultam nagyon a mesékben, de az életem mégsem azt követi, tehát biztos van valahol egy v több gátló parancs ezzel kapcsolatban.

Ugyanakkor akkora erőt érzek e mögött a motiváció mögött, amihez mindenképpen érdemes lenne hozzáférni és ezért vannak fentartásaim a sorskönyv kidobásával kapcsolatban. Hogy esetleg azt is kidobom ami számomra nagyon fontos erőforrás.

A sorskönyv nélküli családi értékrend követést pedig nagyon nehezen tudom elképzelni, valószínűleg egy nagyfokú tudatosítási munka teheti lehetővé a disztingválást a különféle családi értékek és motivációk között.

Ilyen értelemben is azt gondolod, h nem lehet út a sorskönyv korrekciója?

Azt még le akartam írni, h nagyon tetszettek azok a bejegyzéseid is, ahol a pozitív gondolkodásról és a kognitív módszerről írtál.
Azért mert igaznak érzem és teljesen másnak mint amit a ponyva-pszichológia sulykol.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.20. 12:54:27

@Vaddisznó: Először is köszönöm a pozitív visszajelzést. :)

Igen, így is úgy gondolom, hogy a sorskönyv korrekciója nem lehetséges. Mégpedig a sorskönyv definíciója miatt. A hiedelmeinket át lehet írni, új döntéseket lehet hozni - csakhogy akkor az már nem sorskönyv, hanem valami más: adaptív hiedelemrendszer, integrált Felnőtt, autonómia - vagy hívjuk, ahogy akarjuk.

Ha jól értem az aggályodat, az arra vonatkozik, hogy a sorskönyvtől való megszabadulással esetleg kidobjuk az ablakon az egyébként hasznos és pozitív értékrendünket is. Erről nincs szó. Az értékrendünk Szülői tartalmak, és az autonómia nem a Sz énállapot elvetését jelenti, hanem a megfelelő énállapot (beleértve a Sz-t is) helyzetnek megfelelő kiválsztását. A "helyzetnek megfelelő" azt jelenti, hogy "nem a sorskönyvi hiedelmekből táplálkozó".

Tehát az autonóm ember is megmossa a fogát lefekvés előtt, és erre tanítja a gyerekét is. Csak éppen - most már - nem azért mossa meg, mert legbelül, tudattalanul reszket benne egy kisgyerek a megsemmisüléstől való félelmében, hanem mert józan ésszel így tartja előnyösnek.

Ez így...?

Vaddisznó 2012.09.20. 14:42:36

@Birtalan Balázs: Igen így már letisztultabb a kép.
Köszi!

hieroglifa 2013.08.20. 09:22:59

Sajnálom, hogy csak most találtam meg az oldalt, de mostantól rendszeres olvasó leszek:-)
Köszönöm a sorskönyvi alapvetést; nagyon hasznos számomra.