Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) emk (33) EMK (17) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) Felnőtt (3) felnőtt (15) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) Freud (3) freud (9) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) gyermeki (7) Gyermeki (4) halál (12) harmadfokú (3) harry potter (20) Harry Potter (4) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) nag (6) NAG (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) NLP (3) nlp (18) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) Szülői (3) szülői (5) szupervízió (3) TA (30) ta (39) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Adam Dosa: Hálás köszönetemet küldöm önnek ezekért az irásokért. Azt hiszem ateista vagyok, de most mégis úgy... (2016.10.17. 16:07) Restancia: a további 8 séma
  • Leo Festmények Szabó Eszter: Kácsándi Elvira? Ryke Geerd Hamer módszerével segít gyógyulni.. nem szimpi? (2016.06.14. 09:19) Balázs, a terapeuta elköszön
  • tesz-vesz: @Alensha: és nyugodtan használhatod a válaszgombot is, olyan gerinces (2016.06.06. 17:39) Kasszazárás
  • tesz-vesz: @Alensha: "ki gépen szállt fölébe annak térkép-e táj" idézni csak pontosan, szépen, persze ha kij... (2016.06.06. 17:17) Kasszazárás
  • Alensha: "emelkedett irodalmi műbe nem írunk olyat hogy excel. de nem csak most, 300 éve se írtak a nagy kö... (2016.05.29. 18:06) Kasszazárás
  • Érvsebész: @tesz-vesz: Ezt: teljeskotet.blog.hu/ te írod? Akkor értem. (2016.05.21. 21:13) Kasszazárás
  • Utolsó 20
pagerank

Asszony verve jó?

2012.09.11. 14:45 Birtalan Balazs


 

Írtam már, és fenntartom: a Sorskönyv nélkül nem fog átmenni politikai blogba. Ugyanakkor időnként akadnak olyan politikai történések, amelyek mellett nem vagyok hajlandó elmenni szótlanul, mivel nagyon is van pszichológiai relevanciájuk. Ilyenek azok a mondatok is, amelyek tegnap hangzottak el a Parlamentben a családon belüli erőszakkal kapcsolatban.

A nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni... Majd ha mindenki megszülte a maga két-három vagy négy gyerekét, akkor mehet önmegvalósítani meg emancipálódni... Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak –

csaladon_beluli_eroszak.jpg– mondta Varga István, a Fidesz képviselője. De mi köze ennek a sorskönyvhöz, a kognitív terápiához, vagy bármi egyébhez, ami a jelen blog témája?

Abban az írásban, amelyben azt taglaltam, hogy meddig van a pohár, részletesen kifejtettem, hogy mi a különbség az ún. „pozitív gondolkodás” és a kognitív terápia között. Az előbbi abban látja a szenvedésből kivezető utat, hogy negatív gondolatok helyett pozitívokkal töltsük meg a fejünket. Ezzel szemben a kognitív terápia egyik alapvető tétele, hogy a bennünk felbukkanó negatív automatikus gondolat (NAG) lehet igaz is, lehet hamis is. E módszer elemi feladata, hogy a tények és hiedelmek dzsungelében utat vágjon, és eldöntse a rossz érzést okozó gondolatról, hogy igaz-e, vagy sem. Ha nem igaz, akkor át kell alakítani a hiedelemrendszert. Ha igaz, akkor az azt jelenti, hogy adva van egy konkrét, pragmatikus probléma, amit meg kell oldani. Ez utóbbi esetben gyakran nem „lelkizésre” van szükség, hanem határozott, konkrét lépésekre.

Ez a helyzet a családon belüli – elsősorban a nők elleni – erőszakkal is.

Amikor a NAG igaz

Ha egy felpofozott és összerugdalt feleség a sarokban kuporogva reszketve gondol arra, hogy „holnap újra meg fog történni”, akkor ez egy negatív automatikus gondolat. Tankönyvi módon föl lehet ismerni benne a kognitív torzítás fajtáját is: az ún. „jövendőmondásról” van szó. Ugyancsak tankönyvszerűen, a NAG súlyos szorongást eredményez. Eddig jó. De akkor most mi van?!

A NAG-okkal való bíbelődés soha nem öncélú. A cél mindig az, hogy megszülessen egy olyan tudatos (azaz nem a gyermeki hiedelmeinkből forrásozó), adaptív válasz, amely végső soron a szenvedés enyhüléséhez vagy megszűnéséhez vezet. Példánkban az a felismerés, hogy a NAG tartalmaz egy jövendőmondást, nem sokat segít. Mégpedig azért nem, mert attól, hogy a gondolkodásban megjelenik egy torzítás, maga a gondolat még lehet igaz. A NAG kiértékelésénél megvizsgáljuk, milyen érvek támasztják alá, illetve milyen érvek szólnak az ellen, hogy a gondolat igaz, és a folyamat végén levonunk egy következtetést.

Mint láttuk, amennyiben a NAG igaznak bizonyul, nem pszichologizálásra van szükség, hanem a helyzet megoldására. Aki bent rekedt egy égő házban, annak nem az asszociációra vagyunk kíváncsiak a lángokról mint fallikus szimbólumokról, hanem kurva gyorsan ki kell onnan mentenünk. Utána esetleg lehet analizálni, miért is alakult így a helyzet.

Tények a nők elleni erőszakról

A bántalmazott feleség esetében nagy valószínűséggel arra jutunk, hogy a NAG – kognitív torzítás ide vagy oda – igaz. A bántalmazás, amely évek óta tart, jó eséllyel holnap is folytatódni fog. Az alábbi tények a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület honlapjáról származnak, nagyrészt onnan vett szó szerinti (vagy alig-alig átalakított) idézetek.

Az első kérdés a probléma mértékére vonatkozik. Sokak szerint a párkapcsolati erőszak marginális jelenség, ami ráadásul „csak” a szegény, iskolázatlan – esetleg roma – családokban fordul elő. Valójában minden etnikai csoporton, társadalmi rétegen és lakóhelyen belül hasonló arányban találkozunk bántalmazókkal és áldozatokkal. Ez az arány azt jelenti, hogy minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere. Ez jelenleg Magyarországon mintegy félmillió bántalmazott nőt, és ennél valamivel kevesebb bántalmazó férfit érint. (Az esetek 95%-ában a férfi az agresszív fél.) A családon belüli erőszak áldozatainak több mint 25%-át akkor is megverik, amikor terhes; az ilyen esetek 10%-ában a verés vetélést okoz. Sokszor épp a terhesség ideje alatt kezdődnek a verések, vagy akkor válnak súlyosabbá. Magyarországon hetente átlag két nő hal erőszakos halált házastársa vagy élettársa kezétől.

Miért marad benne a nő a bántalmazott helyzetben? E jelenség magyarázataként gyakran hivatkoznak arra, hogy a nőnek ez a helyzet valójában jó, hiszen ha nem volna az, akkor nem maradna benne. Ez az érvelés gyakorlatilag azt állítja, hogy a nők többsége a DSM-IV-TR által Szexuális mazochizmus (F65.5) néven számon tartott mentális betegségben szenved, ami nyilvánvalóan nonszensz. A nő eleinte azért marad, mert hisz vagy reménykedik a bántalmazó ígéreteiben, hogy ilyesmi többé nem fordul elő. Amikor bebizonyosodik, hogy a remény alaptalan, akkor már menekülne, csak éppen a válás vagy elköltözés anyagi vagy lakhatási okok miatt nem lehetséges számára, hiszen a feleség gyakran anyagilag is függ férjétől, és egyszerűen nincs hová mennie. Emellett attól is félhet, hogy házastársa bosszút áll, ha elhagyja őt.

A világ legtöbb országában – Magyarország is ezek közé tartozik – a családon belüli erőszak áldozatait nem védi hatékonyan a jog. A rendőrségek és a bíróságok még a meglévő törvényeket sem szívesen alkalmazzák, pedig még ezek alkalmazásának esetén is sok súlyos bűncselekményt meg lehetne akadályozni, a jogalkotók pedig mereven elzárkóznak a törvények módosításától.

Ennek lehetünk tanúi a jelen politikai helyzetben.

Sokan azzal utasítják el a témával való foglalkozást, hogy a családi ügyekbe való rendőri beavatkozással könnyű visszaélni: sok nő csak bosszúból vádolja partnerét. Valójában a nyugati statisztikák szerint a családon belüli erőszak miatti téves letartóztatások aránya megközelítőleg 2%: éppen annyi, mint a többi bűncselekmény esetében.

Nem érv az sem, csupán szemforgatás, hogy ami az otthon falai között történik, ahhoz a külvilágnak semmi köze, hogy a magánéletbe nem lehet beleszólni. A verés és a bántalmazás bűncselekmény. Akkor is, ha otthon történik. Magyarországon a meggyilkolt nők 60 százaléka estében a házastárs vagy élettárs a gyilkos. Ez nem egyéni, hanem társadalmi probléma.

További tények

Fentebb minden ötödik nőről volt szó – ez húsz százalékot jelent. Emellett azonban létezik másodlagos érintettség is: az erőszak közvetlen vagy közvetett tanúi (a gyakran ugyancsak bántalmazott gyerekek, a mindent halló szomszédok, a sebeket látó, de inkább nem kérdező orvosok és pedagógusok), a rokonok, munkatársak...

Ugyanakkor a húsz százalék, bármilyen irtóztatóan nagy számot is takar, akkor is azt jelenti, hogy enyhe túlzás azt állítani, hogy minden nő kiszolgáltatott áldozat és minden férfi agresszor, alkalmasint potenciális gyilkos. A nők elnyomására válaszként megjelent feminizmusnak van ilyen irányzata, amely a „Négy láb jó, két láb rossz” dichotómiára redukálja a szexuális egyenlőség kérdését; eszerint minden nő csodálatos, minden férfi selejt és gazember.

A magam részéről egyrészt sajnálatosnak és kártékonynak tartom ezt az attitűdöt, és nem mellesleg sértőnek is sok tisztességes férfi számára. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az attitűd nem azonos a nők emancipációjának és a párkapcsolati erőszak megfékezésének szorgalmazásával. A fent felsorolt tények ismeretében mélyen igazságtalan a családon belüli erőszak kérdését azzal leseperni az asztalról, hogy az valójában nem más, mint frusztrált, szülni nem akaró feministák agresszív hőzöngése – ahogy azt most a Fidesz tette.

Kilépés a sorskönyvből

Pszichológiai szempontból nézve a bántalmazó kapcsolat harmadfokú (vagyis a legdurvább) sorskönyv, mind az áldozat, mind az elkövető számára. Ennek kijelentésével két dolgot állítunk.

Az egyik az, hogy – a mindig létező kivételektől eltekintve – senki sem véletlenül pottyan egy olyan helyzetbe, hogy akár agresszor, akár áldozat legyen. E kapcsolatok a személyes élettörténet szerves és logikus részeként alakulnak ki, amelyet megelőz számos tudatos és még több tudattalan, ún. korai döntés. A ma bántalmazott áldozatok kisgyerekként nagy valószínűséggel olyan üzeneteket kaptak környezetükből, amelyek révén sorskönyvükbe beépítették a Ne létezz!, Ne légy fontos!, Ne érezz! gátló parancsokat, megspékelve a Légy erős! és Szerezz örömet másoknak! ellensorskönyvi utasításokkal.

Hogy nem pusztán a végzet kegyetlen játékáról van szó, hanem a személyiség valóban döntő szerepet kap a történetben, azt azok a példák igazolják, amikor az áldozat végre nagy nehezen kikerül a bántalmazó kapcsolatból, és kisvártatva talál magának egy új partnert – aki „véletlenül” ugyancsak agresszorként lép fel vele szemben. A kapcsolatok ismétlődő mintázata a pszichológia egyik legnagyobb közhelye.

A másik dolog, ami abból következik, hogy a bántalmazás sorskönyvi jelenség: ki lehet szállni belőle. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom, hogy még valamit idézzek a NANE honlapjáról:

Tévhit: Aki egyszer bántalmazó volt, az is marad.
Tény: Egyes nyugati országokban célzott egyéni vagy csoportterápia segítségével (amit gyakran kísér felfüggesztett börtönbüntetés) a bántalmazó férfiak képesek felhagyni a nőpartnerük elleni fizikai erőszakkal.

Tévhit: Aki egyszer bántalmazott nő volt, az is marad.
Tény: A tapasztalatok és a statisztikák azt mutatják, hogy az a nő, akinek sikerül végleg kimenekülnie egy bántalmazó kapcsolatból, és szakszerű segítséget kap a feldolgozásban, hamarabb észreveszi a korai figyelmeztető jeleket, és már idejekorán kilép a kapcsolatból.

Összegzés

A „holnap újra meg fog történni” NAG-ra adott adaptív válasz a következő lehet:

(1) A NAG nagy valószínűséggel igaz. Ha az áldozat benne marad a helyzetben, a bántalmazás újra és újra meg fog ismétlődni. Az első lépés tehát – minden további pszichológiai vagy társadalomtudományi okoskodást megelőzően – az, hogy a bántalmazó állapotot fizikailag felszámoljuk. Itt van – itt lenne – szükség az állam hatékony, jól átgondolt, határozott, a tényeket nem elmismásoló, és nem mellesleg: történelmi jelentőségűen bátor fellépésére. Azért, hogy az áldozat (aki, mint láttuk, az esetek 95%-ában nő, de ne feledkezzünk meg az 5%-nyi férfiról sem!) életben maradjon.

(2) Ha ez megtörtént, ha a bántalmazott személy fizikailag biztonságban van, el lehet kezdeni megérteni az összefüggéseket: feltárni a sorskönyvi üzeneteket és folyamatokat, felismerni a sorskönyvi nyereségeket, és elindulni az autonómia felé. Ekkor kaphat jelentőséget, hogy a NAG tartalmazta azt a bizonyos kognitív torzítást (a jövendőmondást), s ezért nem szükségszerű, hogy igaz legyen. El lehet jutni oda, hogy holnap ne történjen meg újra.




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 22 komment «




Címkék: férfi sorskönyv feminizmus poltika családon belüli erőszak hiedelem mazochizmus kognitív terápia gátló parancs automatikus gondolat kognitív torzítás Címkék TA NANE NAG

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr264770081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nattefrost 2012.09.11. 17:28:46

Nagyon szépen köszönöm ezt a posztot! Ez halálosan extra volt a számomra. Nem szokásom nyálaskodni, de azért, hogy EZT megírtad, hálásabb vagyok, mint ahogyan azt egy kommenttel ki tudnám fejezni.

A képviselőtől idézett szöveg reszketést és gyomorbántalmakat váltott ki belőlem. Azt akarná mondani: AZÉRT létezik családon belüli erőszak, MERT a nők nem veszik tudomásul, hogy nekik az a dolguk, hogy szülőapparátusként és főállású házicselédként otthon maradjanak - ha ezt megteszik, AKKOR jogosultak a megbecsülésre, és arra, hogy a férjük ne bántsa őket?! Egy nőt önmagáért nem lehet becsülni, emberszámba venni, csak akkor, ha gyereket szül és közben lemond a saját céljairól?
Nem tudom, hol él a képviselő úr. Olyan szövegeket hangoztat, amelyek már 80 évvel ezelőtt is elavultnak számítottak.
És, komolyan gondolja, hogy majd 4-5 gyerek megszülése/felnevelése után, 45 év körül egy nőnek biztos lesz energiája beiratkozni az egyetemre, 50 körül diplomát szerezni, aztán karriert építeni? Abszurdum.

Egyébként háztartásbeli státuszban lévő nők is ki vannak téve a bántalmazás veszélyének. Sőt. Egy vérbeli agresszor partner előbb mindent megtesz, hogy kiszolgáltatottá tegye a feleségét és izolálja.

A családon belüli erőszakról nagyon jókat írtál.
Érdekes és játszmaelemzés szempontjából nagyon tanulságos lehet egy-egy ilyen kapcsolat kialakulását és fokozatosan bántalmazóvá válását visszakeresni.

Nattefrost 2012.09.11. 17:58:20

Nincs mit, tényleg nagyon kellett már ez!

Tranzakcióanalízis-ügyben, az is érdekes kérdés: a verés vagy egyéb testi bántalmazás rendszerint csak a jéghegy csúcsa. Többnyire rengeteg játszmázgatáson van már túl mindkét fél, mire az első pofon elcsattan. Vagy éppen azért csattan el, mert az áldozat nem hajlandó belemenni a jól megszokott játszmába... erről mit gondolsz?

pulykakakas · http://www.pulykakakas.hu/b/ 2012.09.11. 18:04:27

Nos kedves képviselő gyerekek, akkor ezt elolvassátok a hétvégén, és jövő héten újratárgyaljátok a témát. Alapos felkészülést kérek, legkésőbb 2014-ben kikérdezem!

Jgy 2012.09.11. 18:48:03

Bocs, lehet, hogy félreértem:

"Ez az arány azt jelenti, hogy minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere. Ez jelenleg Magyarországon mintegy félmillió bántalmazott nőt, és ennél valamivel kevesebb bántalmazó férfit érint."

Ez azt jelenti, hogy több nő él az országban, mint férfi, vagy hogy akadnak férfiak, akik több nőt is bántalmaznak?

Jgy 2012.09.11. 18:49:00

Ja, és szokásosan nagyon tetszik a poszt.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.11. 19:20:36

@Jgy: Jó kérdés; annak ellenére, hogy a NANE-idézet szinte minden átvett mondatához hozzányúltam, ez elkerülte a figyelmemet. Azt gondolom, hogy itt a kapcsolatok tartóssága és felbomlása, ill. a tisztázatlan kapcsolati formák (feleség? élettárs? szerető? ágyas?) és azok egymást nem feltétlenül kizáró volta szolgálhatnak magyarázatul.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.11. 19:23:04

@Nattefrost: Elsősorban azt, hogy a harmadfokú játszmák is első fokon kezdődnek. Akkor válnak súlyosabbá, amikor az így beszerezhető sztrókok mennyisége már nem bizonyul elegendőnek.

De valszeg ez ennél jóval összetettebb kérdés.

Nattefrost 2012.09.11. 20:03:49

@Birtalan Balazs: na igen, és itt kezdem el nem érteni. Mert MIÉRT nem bizonyul elegendőnek az a sztrók-adag az egyik félnek, amely a másik felet már kimeríti? (Lehet, hogy a sztrók-igények eltérése, illetve az igények kifejezésének módja a legfontosabb probléma az ilyen kapcsolatokban?)

Vaddisznó 2012.09.12. 10:41:25

A családi erőszak leginkább kiszolgáltatott résztvevői a gyerekek, akik számára ezek az élmények komoly terheket jelenthetnek a későbbi életükben.

Éppen ezért dühít amikor úgy érzem (most is így van) h a témának a taglalása során az áldozatot játszó karakter felelőssége finoman el van hallgatva.

Én úgy gondolom h az áldozat is részt vesz az erőszak kialakulásának a dinamikájában, így ő is felelős abban h ilyen élményeknek teszi ki a gyerekeit.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.12. 10:53:22

@Vaddisznó: A "felelősség" jogi fogalom, ezt nem tudom és nem akarom értelmezni. Én inkább abban gondolkodom, hogy egy adott történetben objektíve kinek mi a szerepe.

A cikkben kifejezetten írtam arról, hogy az áldozatnak - és az ő személyiségének - is megvan a maga szerepe a történetben. Ezért nem gondolom, hogy bármilyen "finom elhallgatást" produkálnék.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.12. 12:30:16

@Nattefrost: Azt hiszem, ez olyan kérdés, amire az általános válasz megadása meghaladja a tudásomat. Legfeljebb csak konkrét, egyedi helyzetekben tudnám elképzelni ennek felderítését.

Vaddisznó 2012.09.12. 13:37:51

@Birtalan Balazs: Igen írtál az áldozat szerepéről, nekem a gyerekek érintettségének a hangsúlyával kapcsolatban maradt hiányérzetem, ezért írtam le, h áldozat és bántalmazó közösen hozzák létre azokat az élethelyzeteket amikben a gyerekek sérülhetnek.

Mert számomra az h két szülő mit játszik egymással csak az egyik fele a történetnek, a másik, ugyanolyan fontosságú oldala a problémának pedig az, hogy a szülők mellett ott figyelő egy v. több kisemberből mit vált ki egy-egy ilyen élmény.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.12. 14:51:53

@Vaddisznó: Igen, ez teljesen jogos szempont. Valószínűleg azért nem szenteltem ennek _most_ külön figyelmet, mert a blog _egészében_ meglehetős hangsúlyt kap, hogy a korai környezet milyen hatással van a kisgyerekre.

Lapis Lazuli 2012.09.12. 21:46:56

Nagyon köszönöm.

Az én véleményem az, hogy nem az a fókusz, hogy ki a hibás, kit kell megbüntetni, hanem, h kinek és hogyan kell, lehet segíteni.

És, persze: nem a törvény megléte fog segíteni, sokak szerint a meglévő törvényi szabályozás elég lenne HA a jogalkalmazók AKARNÁK alkalmazni a meglévő tényállásokat, hanem a változás a fejekben.

Ha majd a szellem napvilága, ugye.

Nattefrost 2012.09.13. 16:15:05

@Lapis Lazuli: ott a pont! A kérdést nem ujjal mutogatással, meg bűnbakkereséssel lehetne megoldani, hanem szemléletváltással. Mélyen. Legbelül.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.13. 18:01:58

@Lapis Lazuli: @Nattefrost: Ugyanakkor addig, amíg a szellem napvilága szíveskedik elkezdeni ragyogni a bőség kosarában, addig is célszerű tenni valamit azért, hogy életben maradjanak azok, akik egyébként nem biztos, hogy életben maradnának.

(EMK-ul: oltalmazó erő.)

Nattefrost 2012.09.13. 18:18:12

Ez így van. Könyvet tudnék írni az ezzel kapcsolatos gondolataimról, de bunkóság volna mindezekkel a Te blogodat floodolni rommá :}

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.13. 19:12:38

@Nattefrost: Köszi a tapintatodat. ;) Ha nem várod el tőlem, hogy reagáljak is rá, akkor bátran használd ezt a felületedet a feszítő gondolataidtól való megszabadulásra. :)

Go Jóska 2012.09.18. 15:44:43

Én azért nem venném készpénznek egy ultrafeminista szervezet (forrásmegjelölés nélküli!) állításait! Különösen, hogy a "Tények és tévhitek" alatt gyakorlatilag minden férfit (potenciális) agresszornak állítanak be és a feleségeket jelölik meg kizárólagos áldozatként - na jó, néha egy félmondat jut a gyermekeknek is. Szerined ez életszerű?

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.18. 16:24:11

@Go Jóska: A családon belüli erőszakra vonatkozó adatok nem a NANE találmányai (függetlenül attól, hogy a szervezetet milyen jelzővel illetjük). A "Tények és tévhitek" műfaj pedig mindig és minden témában egyszerűsít. Ez a dolga, nem a források felsorolása és az árnyalatok bemutatása. Létezik olyan forrás is, amely nem egyszerűsít és bemutatja az árnyalatokat. Én azonban ezen a blogon nem a forráskritika gyakorlását tartom a feladatomnak, hanem a pszichológiai vonatkozásokra igyekszem rámutatni. Vannak olyan posztjaim is, amelyekben az evolúció tényére hivatkozom - nem feladatom, hogy bárkivel vitába bocsátkozzak a kreacionizmus témájában.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.09.20. 06:01:28

@Go Jóska: Ezt most olvastam a Facebookon a Nők Lázadása csoport oldalán:

"Azoknak, akik hiányolják részünkről a bántalmazott férfiak mellett való kiállást - ez a plakát is szerepelt a tüntetésen. (És voltak a gyermekbántalmazást elítélők is. Sőt, a kutyások egy része azért jött, mert az állatát korábban bántalmazták - a bántalmazó sokszor állatokkal kezdi a "karrierjét.") Az, hogy kiemeljük a bántalmazottak egy - igen nagy - csoportját, a nőket, nem jelenti azt, hogy a bántalmazás többi formáját nem ítéljük el."