Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) felnőtt (15) Felnőtt (3) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) Freud (3) freud (9) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) harry potter (20) Harry Potter (4) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) NAG (6) nag (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) szülői (5) Szülői (3) szupervízió (3) TA (30) ta (39) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Foxika911: Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen! Szerintem halhatatlanná tesz,... (2020.06.09. 17:56) Hogy vagy?
  • BLX: @HoldViola: Ó, valóban, pedig hallottam is róla. Bocsánat. De igazából csak a "címzés" hibás, azt ... (2020.02.14. 10:36) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • HoldViola: @BLX: Balázs már nem olvashatja ezt, meghalt 4 éve. De én akkor is köszönöm, értékes gondolatokat ... (2020.02.13. 23:07) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • BLX: A gőz kieresztésén rágódtam, meg azon, hogy nem azért, "mert így van". Valahogy az volt az érzésem... (2020.02.11. 08:51) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Utolsó 20
pagerank

Hogy vagy?

2010.11.05. 09:56 Birtalan Balazs


 

E kérdés az emberi lét alapkérdése, és alapvetően két típusú válasz adható rá. Az egyik típusú válasz a teljes egzisztenciánkkal, őszintén és kongruens módon kimondott „Jól vagyok.” Minden egyéb válasz – kezdve a „Tulajdonképpen jól”-lal vagy „Most épp jól”-lal, folytatva a „Milyen szempontból?” jellegű visszakérdezéssel, egészen a „Borzalmasan”-ig – a másik típusba tartozik, hiszen tartalmukat tekintve ezek semmi egyebek, mint a „jól vagyok” különféle stílusú és mértékű tagadásai. A leíró humán tudományok – köztük a történettudomány és a pszichológia – egyik célkitűzése, hogy a különböző korok és kultúrák embereinek változatos formákat öltő „Nem vagyok jól” válaszait felismerje, rendszerbe helyezze és magyarázza. A segítő foglalkozások – így pl. a pszichoterápia – célja pedig az, hogy az ember, aki most „nincs jól”, az intervenciót követően „jól legyen”.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy ebben az összefüggésben a bármiféle módosítószó nélkül kimondott „jól vagyok” egzisztenciális válasz, nem metafizikai. Ez annyit jelent, hogy aki azt vallja, hogy ő jól van, az ezzel nem a skolasztikus értelemben vett isteni léttökéletességet állítja magáról, amely kizár bárminemű hiányosságot, létfosztottságot vagy további fokozhatóságot. Aki „jól van”, annak az életében is lehetnek (alkalmasint vannak) hiányok: ő is átéli a testi-lelki fájdalmakat, időről időre elszenvedi szükségletei ki nem elégült voltát, konfliktusba kerül emberi és tárgyi környezetével, végül pedig – függetlenül attól, hogy mit tart a halál utáni életről – emberi léte a jelenlegi formájában befejeződik. Az egzisztenciális „jól vagyok” választ adó személy e tényeket nem tagadja, nem is relativizálja – hanem elfogadja és integrálja. Integrálni pedig azért tudja, mert életpozíciója ezt lehetővé teszi.

 

Az életpozíciók

Az életpozíciók fogalma az Eric Berne által megteremtett tranzakcióanalízis (TA) keretei közül került át a hétköznapi pszichológia és az általános műveltség területére. Az életpozíció az ember alapvető hiedelme önmagáról és másokról. A kifejezés azt jelöli, hogy a személy pillanatnyi attitűdje szerint önmagával, embertársaival és a világgal alapvetően rendben van-e vagy sem, azaz „OK” vagy „nem OK”. A TA hagyományos rendszerezése szerint „a személy önmagával” vonatkozásában az „én OK vagyok” kifejezést használja, „a személy embertársaival és a világgal” vonatkozásában pedig a „te OK vagy” kifejezést; a „te” megjelölés a szituáció függvényében bárkire és mindenkire vonatkozhat, együtt és külön. Így aztán, noha a különböző személyek iránti attitűdünk nyilvánvalóan nem egyforma, a TA négy alapvető életpozíciót különböztet meg. Ezek a következők:

– Én OK vagyok és te is OK vagy, röviden: OK vagyok – OK vagy.
– Én OK vagyok, de te nem vagy OK, röviden: OK vagyok – nem vagy OK.
– Én nem vagyok OK, de te OK vagy, röviden: nem vagyok OK – OK vagy.
– Én nem vagyok OK és te sem vagy OK, röviden: nem vagyok OK – nem vagy OK.


További rövidítésként az „OK” attitűdre gyakran + jelet, a „nem OK”-ra a – jelet alkalmazzák. Az életpozíciók szokásos jelölése magyarul É+T+, É+T– stb., ahol a két betű értelemszerűen az „én” és „te” névmások rövidítése. (A TA „anyanyelvén”, angolul az I+U+ stb. jelölés használatos.) A rövidítés további lehetősége az É és T elhagyása, és kizárólag az előjelek alkalmazása; ebben az esetben az első helyen álló előjel vonatkozik az „én”-re, a második helyen a „te”-re. Tehát pl. a +– jelzés feloldása: OK vagyok – nem vagy OK.

Életpozíciónk helyzetről helyzetre, kommunikációs partnerről kommunikációs partnerre változik – akár a másodperc tört része alatt. Ennek ellenére a tapasztalat azt mutatja, hogy kinek-kinek megvan a maga „kedvenc” életpozíciója, vagyis az, amelyben ideje nagy részét tölti.

Amint fentebb a „jól vagyok” válasz kapcsán már említettük, az OK-ság fogalmával kapcsolatban megismételjük: az „OK” nem a „tökéletes” szinonimája. Ha azt mondom, hogy „OK vagyok”, akkor ez nem azt jelenti, hogy hibátlannak, mindentudónak és tévedhetetlennek gondolom magam. Ha azt mondom, hogy „OK vagy”, azzal nem állítottam, hogy minden szavaddal és cselekedeteddel egyetértek. Az OK-ság – önmagamra és a másikra alkalmazva is – annyit tesz, hogy „alapvetően, a döntő kérdések tekintetében rendben – a többivel meg valahogy boldogulunk”.
 

 
Az OK-keret

Az életpozíciókat Franklin Ernst az ún. OK-keretben rendszerezte. Ebben az egyes életpozíciók – túl a szokásos jelölésen – saját elnevezést is kaptak, kiegészítve egy-egy jelzővel, valamint az adott pozícióra jellemző működésmóddal.

OK-keret
 

Mint minden rendszernek, a TA-nak is megvannak a maga axiómái. Ezek közül a legelemibb a következő: a súlyos agykárosodottakat leszámítva minden ember alapvetően rendben van, vagyis képes felnőtt, felelős döntések meghozatalára. Emlékezzünk az életpozíció definíciójára: alapvető hiedelmünk önmagunkról és másokról. Az OK-keret jól illusztrálja (és ezt most a színezéssel is érzékeltettem), hogy a négy életpozícióból három nem felel meg ennek az említett axiómának: aki nem a ++ pozíciót foglalja el, az egész egyszerűen tévedésben van önmaga és/vagy a másik személy alapvető megítélését illetően. E tévedés, amint arra az elnevezések is utalnak, végső soron pszichés megbetegedéshez vezethet. E megállapítás egybecseng a kognitív pszichológia azon tézisével, amely szerint a pszichés defektusok oka nem más, mint a kognitív torzítás, azaz a valóság téves észlelése.

Eszerint tehát az egészségnek, ha nem is elégséges, de mindenképp szükséges feltétele, hogy az ember élete túlnyomó részét ++ pozícióban töltse, vagyis önmaga számára mind az Én, mind a Te – jelentsen ez utóbbi bárkit vagy bármit – OK legyen. Az egészséges ember alapvetően vidám: boldogul önmagával, a másik emberrel és a világgal. Az OK-keret tehát a villámdiagnózis eszköze is: akin példának okáért azt látjuk, hogy érzelmi életének meghatározó eleme az elégedetlenség, netán a harag, azt bízvást tekinthetjük patologikusnak, és megjósolhatjuk, hogy kemény önismereti munka vár még rá, amíg végre eljut a személyiségfejlődés azon fokára, ahol is ideje legnagyobb részét ++ pozícióban tölti.

A fenti szöveg egy hosszabb, félig kész írásom bevezető része, amely röviden bemutatja az életpozíciók „kanonikus” elméletét. A még csak vázlatszinten meglévő második részhez az alábbi sorok vezetnek (majd) tovább:

Az OK-keret mint rendszer az ellentmondás-mentesség és teljesség látszatát kelti. Azonban aki hallott már Gödel híres tételeiről, az e két attribútum olvastán gyanakodva kaphatja fel a fejét. Gödel tételei kizárják, hogy egy formális rendszer egyszerre legyen teljes és ellentmondás-mentes. Noha a matematikán kívüli területek esetében bajosan beszélhetünk a szoros értelmében vett formális rendszerekről, Gödel óta közhelynek számít, hogy minden kellően bonyolult rendszer szükségszerűen tartalmaz ellentmondásokat. Másként megfogalmazva: ha egy rendszer ellentmondásmentesnek bizonyul, akkor csaknem biztos, hogy valamit kihagytunk a számításból. Következésképpen az igazság minél teljesebb megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges vonatkoztatási rendszereink váltogatása.

Ez okból kifolyólag érdemes más nézőpontból is szemügyre venni az életpozíció definícióját, az egyes életpozíciókat, valamint az OK-keretet.
Ezek után következik majd a (különben jól működő és hasznos) modell kritikai továbbgondolása. Az eszmefuttatás eredménye egy általam javasolt új modell: a kétdimenziós OK-keret helyébe lépő 3D-s OK-kocka. Ha egyszer majd sikerül befejeznem a cikket, itt, a blogon is elérhetővé teszem.
 




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 8 komment «




Címkék: ta eric berne életpozíció ok keret franklin ernst ok vagyok ok vagy ok kocka

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr402425284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lapis Lazuli 2010.11.05. 15:26:49

Köszi!
Most aztán rághatom a körmöm a folytatásig. Én ezt a Gödelt most a szívembe zártam :-)

Kérdések: az alapvetően rendbenlevés akkor valósul meg, ha valaki képes felnőtt és felelős döntéseket hozni? Hm. Egy gyerek, aki alapvetően rendben van, nem képes felnőtt és felelős döntéseket hozni. És nagyon nehezemre esik elfogadni hogy a "kiirtom ezt a hulladék népséget" -re stimmel a felnőtt, és főleg felelős döntés mint leírás. Vagy ez már a következő cikk?

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2010.11.05. 17:31:37

@Lapis Lazuli: "az alapvetően rendbenlevés akkor valósul meg, ha valaki képes felnőtt és felelős döntéseket hozni"?

Majdnem - de nem. :) Úgy írtam: "Minden ember alapvetően rendben van, VAGYIS képes felnőtt, felelős döntések meghozatalára."

Ez nem egy induktív elemzést követő ítélet, hanem kiinduló pont. Ránézek arra az emberre, akiről tudom, hogy nincs neurológiai defektusa, és aki azt mondja: "kiirtom ezt a hulladék népséget" - és egy olyan embert látok, aki, jóllehet éppen valamifajta regresszióban van, adottságait tekintve KÉPES felnőtt, felelős döntések meghozatalára. Tehát úgy látom őt, hogy az illető OK, hogy alapvetően rendben van. Az alapvetésen túlmenően enyhén szólva sem harmonizál az én szükségleteimmel az a megoldás, amit ő a saját szükségletei kielégítésére választ, és ebből adódóan érzelem szintjén haragot, rettegést, tehetetlenséget meg egy csomó mindent megélhetek az illetővel kapcsolatban. Azonban kognitív síkon TUDOM, hogy megvan benne a képesség arra, hogy felnőtt és felelős döntést hozzon - csak épp aktuálisan (vagy huzamosan) nem fér hozzá az e döntések meghozatalához szükséges erőforrásokhoz.

Lehet, hogy túl involvált vagyok vele szemben, és nem én leszek az, aki ezen erőforrásaihoz hozzásegíti, hanem másra hárul ez a feladat. Lehet, hogy soha nem is fog hozzáférni az erőforrásaihoz, és megmarad a regressziója diktálta agressziójánál halála pillanatáig. Ezek esetleges kimenetelek, amint az is esetleges kimenetel, hogy valaki (megfelelő környezet hiányában) belehaljon egy vakbélgyulladásba. Ugyanakkor ha ránézek egy vakbélgyulladás miatt görcsben fetrengő emberre, akkor tudom, hogy a szörnyű aktuális tünetei ellenére ez az állapot NEM halálos: _alapvetően_rendben_van_ (tehát OK); a szervezete bír olyan tartalékokkal, amelyek (a megfelelő beavatkozás hatására) egy kívánatosabb állapotba képesek őt segíteni.

Ami a gyereket illeti: egyrészt a gyereknek is megvan a Felnőtt énállapota, amely később, a tényleges felnőttkorban a saját Gyermekijében foglal helyet mint ún. Kis Professzor, és amely énállapota tökéletesen racionális döntéseket hoz - a maga szintjének (a maga racionalitásának) megfelelően.

Másrészt, mint mondtam, az OK-ság nem ekvivalens a Felnőtt énállapottal. Az OK-ság, ha már ekvivalenciát keresünk, azt a VÉLELMET jelenti, hogy az illetőnek (akár gyerek, akár felnőtt) LÉTEZIK a Felnőtt énállapota, amely képessé teszi őt az értelmes kommunikációra és a felelős döntések meghozatalára.

Nem tudom, így tisztább-e a kép. :)

Lapis Lazuli 2010.11.05. 20:22:46

Igen, sokkal. Az "adottságait tekintve képes" nagy segítség volt.

~~~ 2013.03.16. 15:59:24

Kedves Balázs! A napokban találtam rá a blogodra, azóta olvasom minden szabadidőmben, és fogom is még sokáig. :) Köszönöm. A stílus, a gondolatvezetés, az infók magukkal ragadnak. Elgondolkodtatsz és megnevettetsz, hálás vagyok érte.
A poszthoz: Van egy ismerősöm. Ha megkérdezem, hogy van, mindig azt mondja: kurvajól, nagyon jól, kiválóan, remekül. Általános iskolás kora óta dohányzik és iszik. Középiskolás kora óta drogozik (fű). Most egyetemista. Cigi, ital, marihuána,kokain, LSD, a legkülönfélébb dizájnerdrogok, napi szinten, egymással párhuzamosan és/vagy egymást váltva. Az egyetemen jól teljesít, sok haverja van, koncertekre jár, bulizik. Mi a véleményed: ő tényleg jól van? Egzisztenciális értelemben. Lehet állandó "hatás alatt" jól lenni? Szerintem nem, bár se antialkoholista, se drogellenes nem vagyok. Tudom, hogy az ő élete, de aggódom érte. Ezért kérdezlek téged, a szakembert.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.03.16. 16:53:00

@~~~: Örülök, hogy tetszenek az írásaim, és köszönöm a visszajelzést.

Ami a kérdésedet illeti: a távdiagnózist kóklerségnek tartom, a drogokhoz pedig nem értek. Szemben sok mással, ez a téma kimaradt az életemből. Ha ennek ellenére tippelnem kellene, azt mondanám, egyetértek veled, és valóban valami hiba van a kréta körül. Mindenesetre amíg ő szubjektíve azt éli meg, hogy jó neki (akár úgy, hogy elhiteti magával), és te vagy (más) nem tud(sz) alternatívát nyújtani a drogokkal szemben, addig azt gondolom, nem kell őt "bántani". Ha egy éhező ember nagy nehezen elalszik, és lakomáról álmodik, nem biztos, hogy a helyes stratégia az, ha az IGAZSÁG jegyében felébresztjük. De ismétlem: nem értek a témához.

~~~ 2013.03.16. 18:02:26

@Birtalan Balazs: Köszönöm a gyors választ! :) Kéretlenül nem is másznék bele az életébe, ha viszont mégis kéri, nem árt egy kis zsiráfság. Megyek, olvaslak tovább. :)

Foxika911 2020.06.09. 17:56:40

Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen!
Szerintem halhatatlanná tesz, ha valaki valami olyat alkot, ami az halála után is értékes, és hasznosítható!
Nagyon hálás vagyok minden írásért a blogon!!!!
süti beállítások módosítása