Lassan vége az adventnek: a karácsony előtti utolsó vásárlási, valamint idegrohamok idejét éljük. De hogy jön az advent, ez a tipikusan vallási téma a sorskönyvhöz, azaz a tranzakcióanalízishez?
Elöljáróban szeretnék tisztázni valamit. Valamit, amit C. G. Jung is többször volt kénytelen tisztázni. Analitikus pszichológiai írásaiban ugyanis gyakran boncolgatott olyan témákat, mint Isten és Krisztus archetípusa, vagy hogy a Szentháromság valójában sérült kvaternitás, amely mint tökéletes négyesség akkor állt helyre, amikor 1950-ben XII. Pius pápa hittételként mondta ki Szűz Mária mennybevételét. Jungot sokan támadták, hogy olyasmibe üti az orrát, amihez semmi köze: pszichiáterként legyen szíves békén hagyni a vallást, főleg dogmatikai kérdésekben ne mondjon hülyeségeket. Holott Jung – szándéka szerint legalábbis – soha nem akart állást foglalni az általa tárgyalt vallásos szimbólumok valós tartalmáról. Ő ezekre mindig mint a pszichében jelen lévő valóságokra gondolt; Isten archetípusának semmi köze ahhoz, hogy Isten van-e, vagy nincs.
Ezt szeretném én is leszögezni. Noha van véleményem számos vallási kérdésről, s noha e véleményemből nemigen csinálok titkot, amikor pszichológiai kontextusban említek vallásos fogalmakat és jelenségeket, akkor – szándékom szerint legalábbis – mindig megmaradok a pszichológiai vonatkozásnál, és soha nem megyek át a vallás vagy valláskritika területére. Ez igaz a jelen írásra is, amelyben arra igyekszem rámutatni, hogy az advent mint jelenség értelmezhető a sorskönyvelemzés eszközeivel.
Ezen értelmezéshez azonban meg kell ismerkednünk a sorskönyvi folyamat fogalmával.
A tranzakcióanalízis (TA) kutatói arra jöttek rá, hogy bár minden ember sorskönyve egyedi, a sorskönyvek mégis bizonyos időbeli mintázatokat követnek. E mintázatokból pedig nincs sok milliárdnyi, még sok ezernyi sem: a klinikai gyakorlatban összesen 6 mintázatot – ún. sorskönyvi folyamatot – azonosítottak. Mindenkinek az egyéni sorskönyve e hat folyamat valamelyikét (vagy azok kombinációját) követi. (Hogy miért csak hat sorskönyvi folyamat van, arra nem tudjuk a választ. A magyarázat lehet akár evolúciós ok is, de végső soron lehet a megközelítés műterméke is.)
A hat sorskönyvi folyamat a következő:
Addig, amíg sorskönyv
Angolul úgy hívják: Until script; a magyar elnevezés érthetőbb lenne, ha így fordították volna: „addig nem, amíg”. Ugyanis e folyamatnak ez a lényege: valami jó majd egyszer be fog következni, de addig nem, amíg ez és ez meg nem történik. „Munka után édes a pihenés” – szól egy jól ismert ellenparancs, amely teljes mértékben illeszkedik e sorskönyvi folyamat attitűdjéhez. „Majd ha meglesz az érettségim (diplomám, doktorim, lakásom, gyerekem, kocsim, nyaralóm, nyugdíjam stb.) – na akkor végre elkezdődhet az élet! Akkor majd lazíthatok, akkor majd lehetek boldog, akkor majd azt tehetem, amit szeretnék. Addig persze nem, mert ez itt a tanulás (munka, küzdés, szenvedés, állhatatosság, megpróbáltatás stb.) ideje, és ezt először be kell fejeznem.”
Ez a mintázat nemcsak az élet egészére érvényes, hanem a mindennapi élethelyzetekre is. Olyan nincs, hogy a vasárnapi ebéd után leüljek szusszanni vagy kávézni: addig, amíg nincs elmosogatva, szó sem lehet pihenésről. Addig, amíg nem etted meg az ebédet, kisfiam, nem állhatsz fel az asztaltól. Nem fogok bele ebbe új könyvbe, akkor sem, ha megesz a kíváncsiság, addig, amíg be nem fejeztem, amit most olvasok.
A sorskönyvi folyamatok összefüggésben vannak a driverekkel. Mindegyik folyamatról beazonosították, hogy melyik az a driver, amelyik főszerepet kap a kialakításában. Az Addig, amíg folyamatnál a Légy tökéletes! driver az elsődleges.
Azután sorskönyv
E sorskönyv lényege: „Nem lesz ennek jó vége!” Most nevetsz, de majd aztán lesz nemulass! Nincs ingyenebéd: előbb-utóbb mindenért meg kell fizetni. Nincsen rózsa tövis nélkül. Derűre ború, minden jóban van valami rossz. Ha nem most, majd azután.
Szerezz örömet másoknak! – szól az e sorskönyv szerint élő ember elsődleges drivere, és mögötte az a sorskönyvi hiedelem él, hogy „amíg ezt megteszed, OK vagy”. Ám cukorkát osztogatni csak addig lehet, amíg van a puttonyban. Ha kiürül (ha elfogy az energia), vége az osztogatásnak – és a világnak is. Most, hogy kedves és szolgálatkész vagy mindenkivel, életben maradhatsz, de egy napon majd lemerül az aksi – na azután jön az ítélet napja, és akkor lészen sírás és fogaknak csikorgatása!
Soha sorskönyv
„Soha nem kaphatom meg, amit a legjobban szeretnék” – ez a mottója ennek a sorskönyvi folyamatnak. Nagyon vágyom ugyan jó állásra (párkapcsolatra, kocsira, egészségre stb.), de mivel esélyem sincs rá, mivel biztosan tudom, hogy soha nem lesz az enyém – nos, ezért kár is a gőzért, és egyetlen lépést sem teszek annak érdekében, hogy megszerezzem, amit szeretnék.
Légy erős! Azaz: rejtsd el az érzéseidet: szorítsd össze a fogadat, és ne mutasd ki, hogy neked bármire szükséged lehet! Ha így teszel – szól a sorskönyvi hiedelem –, akkor OK vagy. És nyilvánvaló: ha tennél bármi érdemlegeset, hogy a vágyott javakhoz hozzájuss, azzal már elárulnád magad, hogy nem vagy erős. Vágyakozni szabad, de utána nyúlni – na, azt már nem! „Nekem a kérés / nagy szégyen, / adjon ugyis, ha / nem kérem.” – Attól, hogy ez egy gyönyörű (és ilyenkor karácsony, illetve újév táján agyonidézett) vers részlete, attól még a Soha sorskönyv eklatáns példája.Örökkévaló Isten – fohászkodik Kohn rendszeresen, hétről hétre, évtizedeken keresztül –, te mindent megtehetsz; add, hogy ötösöm legyen a lottón! – Az Úr végül megelégeli, és válaszol neki: – Idehallgass, Kohn, adj már nekem is valami esélyt! Legalább egyszer az életben vegyél egy lottószelvényt!
Mindig sorskönyv
Amíg kutyák vannak, az emberrel időnként megesik, hogy kutyaszarba lép. De van olyan, aki újra meg újra ugyanabba a kutyaszarba lép bele. „Fej vagy írás”-teszt címen már írtam bővebben erről a jelenségről; az alcím így hangzott: „Basszus, nem hiszem el, hogy már megint...!” Ilyen tapasztalatra a legtöbbünk szert tesz, ám akinek Mindig sorskönyve van, annak ez az élmény határozza meg az életét. Például bántalmazó kapcsolatban él egy alkoholistával, nagy nehezen megszabadul belőle – majd hozzámegy valakihez, akiről kiderül, hogy iszik, és történetesen bántalmazza is. Egy ismert variációja ugyanennek a témának: az illető egyáltalán nem változtat a számára kedvezőtlen helyzeten. Rosszul érzi ugyan magát, de benne marad. Mindig.Nyuszika zokog az erdőben. Odamegy hozzá a medve.
Az e folyamatot elsődlegesen meghatározó driver: Tégy erőfeszítést!, más fordításban: Próbálkozz keményen! A felszólítás ki nem mondott befejezése: „...de nehogy sikerüljön!” Szabad magad rosszul érezni az adott helyzetben, szabad megtalálnod a megoldást, szabad elindulnod a megoldás felé vezető úton – egyet nem szabad: odaérned, mivel neked mindig meg kell maradnod ebben a siralomvölgyben.
– Miért sírsz, Nyuszika?
– Mert megerőszakoltak! – hüppögi amaz.
– Micsoda?! És ki tette ezt? – kérdezi a medve felháborodva.
– A róka meg a farkas!
– És hol?
– A folyóparton.
– Mikor?
– Hát tegnapelőtt – hüppög tovább Nyuszika. – Meg tegnap. Meg ma... Meg holnap is megyek...
Majdnem sorskönyv
Amikor Sziszüphosz kihúzta a gyufát az isteneknél, azok arra ítélték, hogy egy sziklát görgessen fölfelé a hegyre, örökkön-örökké, ám amikor a szikla már majdnem fölért a hegyre, mindig visszazuhant, és kezdhette elölről. Vannak ilyen emberek, akik mindent megtesznek, hogy apróságokban vagy egész életükkel valakinek a kedvére tegyenek, és az majdnem sikerül – csak épp mégsem. Ez a Majdnem sorskönyv 1. típusa. Világos, hogy a Mindig sorskönyvhöz hasonlóan itt is szerepet kap a Tégy erőfeszítést! driver, de nem önállóan, hanem párban működve a Szerezz örömet másoknak! driverrel.
A Majdnem sorskönyv 2. típusa is a Szerezz örömet másoknak! driverre épül, de itt a kiegészítője a Légy tökéletes! E sorskönyv szerint élve Sziszüphosz nagy nehezen felér a hegyre, ám körülnéz, és megállapítja, hogy van még egy magasabb csúcs, amit meg kell hódítania. Oda is felküzdi magát a sziklájával, és mit ad isten: megint csak azt látja, hogy van még egy ennél is magasabb csúcs. A „diplomahalmozó” emberek a Majdnem 2. sorskönyv iskolapéldái.
Nyitott végű sorskönyv
Az Addig, amíg lényege, hogy van egy fordulópont, ami után jön a mennyország. Az Azután szerint is van egy fordulópont: utána jön a pokol. A Nyitott végű sorskönyv is egy fordulópontra épül – csakhogy utána nem látszik semmi, csak az üresség. Nem lehet tudni, mi lesz majd akkor. Befejezem, amit most csinálok – és nem lehet tudni, mit hoz a jövő.
A Nyitott végű sorskönyvet ugyanaz a két driver mozgatja, mint a Majdnem 2.-t, csak intenzívebben.
Eddig oké, de hogy jön ide az advent?!
Az advent szó jelentése: eljövetel. A keresztény liturgiában a 4-5. századtól kezdődően megjelenik az Úr eljövetelére való tudatos, több héten át tartó készülődéssel. Hogy ez az eljövetel valójában micsoda, az jó ideig nem dőlt el. Egy ideig Epifánia ünnepe volt a készület tárgya. Volt, hogy a hangsúly Jézus világvégi, második eljövetelére esett. Az újkorban már egyértelmű, hogy advent a Jézus születésére történő készület ideje. Ugyanakkor az adventi liturgia teológiai értelemben továbbra is előremutat a majdan bekövetkező mennyei, örök boldogságra.
Noha a jézusi örömhír azt mondja, hogy Isten országa már eljött, maga Jézus tanítja imádkozni követőit ily módon: „Jöjjön el a te országod!” A „már itt van” és a „még nincs” dialektikája (vagy paradoxona) az egész kereszténységet áthatja. Ez advent üzenete, és nem mellesleg ez az alapvető keresztény beállítódás: amíg el nem jön az Üdvözítő, amíg be nem teljesedik Isten országa – akár az emberiség, akár az egyes ember életében –, addig nincs esély a boldogságra.
Az Addig, amíg sorskönyvre ennél eklatánsabb példát nemigen lehet találni. Kétezer év keresztényeinek magatartásának egészét áthatja ez a sorskönyvi folyamat.
Ám fentebb láttuk, hogy nincsen sorskönyvi folyamat driver nélkül. Azt is láttuk, hogy az Addig, amíg sorskönyvet melyik driver mozgatja. Vajon ennek fényében is megáll a példa?
A válasz egy bibliai versben olvasható: Máté 5,48.
Utolsó kommentek