Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) Felnőtt (3) felnőtt (15) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) Harry Potter (4) harry potter (20) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) nag (6) NAG (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) Szülői (3) szülői (5) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Foxika911: Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen! Szerintem halhatatlanná tesz,... (2020.06.09. 17:56) Hogy vagy?
  • BLX: @HoldViola: Ó, valóban, pedig hallottam is róla. Bocsánat. De igazából csak a "címzés" hibás, azt ... (2020.02.14. 10:36) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • HoldViola: @BLX: Balázs már nem olvashatja ezt, meghalt 4 éve. De én akkor is köszönöm, értékes gondolatokat ... (2020.02.13. 23:07) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • BLX: A gőz kieresztésén rágódtam, meg azon, hogy nem azért, "mert így van". Valahogy az volt az érzésem... (2020.02.11. 08:51) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Utolsó 20
pagerank

Miért nem keres...?

2013.02.10. 14:01 Birtalan Balazs


 

ha_fontos_vagy.jpgA mellékelt képet és életbölcsességet szokás szerint a Facebookon lőttem, és azonmód ideges is lettem tőle. Először csak kommentelni akartam hozzá, de aztán rájöttem, hogy ez a szöveg több egyszerű blődségnél: olyan jelenségre példa, amely általánosabb figyelemre méltó.

Az inkriminált idézet tehát a következő: „Ha valakinek fontos vagy, tudja, hogy hol keressen. Ha nem keres, nem vagy fontos neki.”

Igazán nagy baj a második mondattal van, de azért az első is megér három megjegyzést.

Fontosság és fontosságok


Egyrészt e mondat azt sugallja, hogy az emberi kapcsolatoknak egyetlen dimenziójuk van: a fontosság. Na már most, ez így konkrétan marhaság. Két ember kapcsolatát számtalan tényezővel lehet leírni. A teljesség igénye nélkül: időtartam (mióta áll fönn); kapcsolattartási forma (élő? telefonos? levelezős? netes?); kapcsolódó személyek (eredendően kétszemélyes kapcsolat, vagy mondjuk egy csoport tagjairól van szó); jellemző időstrukturálás; stb. Valóban releváns kérdés az is, hogy A-nak mennyire fontos B és viszont – de ez a releváns kérdéseknek csupán egyike.

A másik megjegyzés: a „fontosság” nem dichotóm változó. Aki találkozott már közelről kognitív terápiával, az érti ezt a kifejezést: azt jelenti, hogy az adott dolog nem fekete vagy fehér, hanem a kettő között számos más árnyalat lehetséges. Tehát valaki nem „fontos” vagy „nem fontos” számomra, hanem valamilyen fontossággal bír. Ez igaz az életem minden egyes – élő és élettelen – szereplőjére. A páromra, a szeretteimre, a klienseimre, a munkatársaimra, a szomszédaimra, a könyveimre, a számítógépemre, a golyóstollamra, az alsógatyámra és a bal felső négyes fogamra egyaránt. Ezek mindegyike valamilyen fontossággal bír az életemben.

A harmadik: ez a bizonyos „valamilyen fontosság” időben nem állandó, hanem helyzetről helyzetre változhat. Egy hétköznapi példa a saját életemből: az életemben a legfontosabb személy a párom. (Ha eddig nem tudtad volna, most, hogy ezt olvasod, már tudod.) Azonban amikor épp kliens van nálam, lenémítom a telefonomat, és senki nem tud elérni – ő sem. Az adott helyzetben a kliens válik életem legfontosabb szereplőjévé, akkor is, ha történetesen most találkozom vele először.

Ennyit az első mondatról. És most nézzük a súlyosabbat, a másodikat, aminek a baja egyszerűen:

Az alapvető attribúciós hiba


Az attribúció a társas lélektan (magyarul: szociálpszichológia) egyik kutatási területe. Szó szerint annyit tesz: tulajdonítás; a pszichológiában a következő kérdésre vonatkozik: Mit gondol valaki arról, hogy egy ember cselekedetét mi okozza?

Hosszasan körüljártuk már azt a kérdést, hogy vajon Elemér miért nem köszönt vissza az utcán. Figyelem! Olvassuk el még egyszer a fenti kérdést! Az attribúció-kutatás nem azt vizsgálja, hogy valójában miért nem köszönt Elemér, hanem azt, hogy szerintem miért nem köszönt. Azaz: milyen magyarázatot tulajdonítok Elemér viselkedésének?

Először is tisztázzuk, hogy Elemér viselkedésének számos oka lehet. Elképzelhető, hogy a példabeli negatív automatikus gondolat igaz volt, és valóban utál engem. De lehet, hogy bár látszólag a szemembe nézett, egyszerűen nem vett észre. Vagy észrevett ugyan, de nagyon mélyen elgondolkodott, és ezért nem ismert fel. Kisebb az esélye, de elvileg az sem kizárt, hogy a Kandi Kamera áldozatává váltam.

Visszatérve az inkriminált mondathoz („Ha nem keres, nem vagy fontos neki.”), itt is rengeteg magyarázat adódik. Az egyik természetesen az, hogy tényleg nem vagy neki fontos. De lehet, hogy fontos vagy neki, csak épp más dolga van: például olyasvalakivel tölti az idejét, aki per pillanat fontosabb neki, mint te. Ez lehet egy vigaszra szoruló ember, de lehet prózaian a főnöke is, akitől „mindössze” az függ, hogy jövő hónapban lesz-e mit ennie. Továbbá megtörténhet, hogy bár keresne, nem tud: mert kórházban fekszik; mert ellopták a telefonját; mert hiba van a hálózatban; mert képtelen kidobni egy a háta közepére sem kívánt vendéget...

Vegyük észre, hogy a másik személy viselkedésére adható magyarázatok két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba olyan lehetséges okok tartoznak, amelyek a magyarázat kulcsát a személybe helyezik: azért csinál vagy nem csinál valaki valamit, mert belőle magából (a személyiségéből, az akaratából stb.) ez következik: „Azért nem hív, mert nem akar.” Ezt nevezik belső attribúciónak. A másik csoportba a külső attribúciók sorolhatók: a viselkedés okát nem az illető személye, hanem a helyzet magyarázza: „Azért nem hív, mert akadályoztatva van.”

Melyik az igaz a magyarázatok közül? E pillanatban nem az a feladatunk, hogy eldöntsük, hanem hogy felfigyeljünk egy érdekességre.

Attribúcióval ugyanis nemcsak akkor élünk, ha a másik ember viselkedése szorul magyarázatra, hanem akkor is, ha a sajátunk. Noha az attribúció-kutatás ennél sokkal szélesebb körre terjed ki, mi most szorítkozzunk a társadalmilag nemkívánatos viselkedések magyarázatára – például egy késésre. Nézzünk két szituációt!

1. Elkésünk el a munkahelyünkről.
2. A kollégánk késik el a munkahelyünkről.

Melyik történést mivel magyarázzuk?

A szociálpszichológiai kutatások azt figyelték meg, hogy saját nemkívánatos viselkedésünk esetén sokkal gyakrabban élünk külső attribúcióval (azért késtünk, mert nem jött a busz, mert feltartott valaki, mert nagy volt a hó), a másik ember viselkedésének magyarázatakor sokkal gyakrabban folyamodunk belső attribúcióhoz (azért késett, mert egy link alak, mert nem indult el időben, mert nem szeret itt dolgozni).

Arra, hogy a másik ember nemkívánatos viselkedését belső attribúcióval magyarázzuk, erős hajlamunk van. Ezt a jelenséget nevezték el a szociálpszichológusok alapvető attribúciós hibának, és tankönyvi példa lehetne rá a vizsgált mondat: „Ha nem keres, nem vagy fontos neki.”

Jó. És akkor?


Az alapvető attribúciós hibára lehet azt mondani, hogy csúnya dolog, hogy igazságtalanság, hogy kettős mérce. Ám minősítés helyett jobb, ha tudomásul vesszük: így működik az ember. Ezt a hibát napi szinten elkövetjük valamennyien.

Egyet tehetünk: figyelünk rá, és igyekszünk felismerni.

Ha más követi el velünk szemben, akkor nem ugrunk rögtön a torkának – még gondolatban sem –, hogy „micsoda rosszhiszemű alak”, hiszen tudjuk, hogy fordított helyzetben velünk is könnyen előfordulhatna ugyanez.

Ha pedig ténylegesen előfordul, azaz azon kapjuk magunkat, hogy a másik viselkedését automatikusan azzal magyarázzuk, hogy „mert ő...” (szemben azzal a verzióval, hogy „mert a helyzet...”), akkor megengedhetjük magunknak a véleményváltoztatás luxusát.

Valójában roppant kevés embernek adatik meg az adomány, hogy belelássanak a másik fejébe. (Radiológusok és Röntgen-asszisztensek előnyben.) Azon esetek orvoslására, amikor elkövetjük a gondolatolvasás nevű kognitív torzítást – például az alapvető attribúciós hiba formájában – a mindenféle kommunikációs elméletek alapján tudok ajánlani egy rettentően agyafúrt trükköt:

Meg lehet kérdezni nyíltan a másik embert.




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 14 komment «




Címkék: szociálpszichológia attribúció gondolatolvasás kognitív terápia kognitív torzítás alapvető attribúciós hiba dichotóm gondolkodás

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr165072604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tilcsakbea 2013.02.10. 14:10:38

nagyon szépen köszönöm.

Kanyó Zsuzsa 2013.02.10. 14:18:13

Megvigasztaltál,Balázs. Tényleg meg kellene kérdezni az illetőtől, hogy miért nem keres.(Mindegy,h. az illető rokon, kolléga,v. közeli hozzátartozó),csak ugye a büszkeség...,ami-Téged idézlek-jó hajtóerő az önszívatáshoz.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.02.10. 14:20:29

@Kanyó Zsuzsa: Ha annyit felismersz, hogy a kérdezés vagy nem kérdezés a saját választásod, azzal már beljebb vagy. :)

HoldViola · http://fiamma.blog.hu/ 2013.02.10. 14:21:01

Valahogy mindig úgy "betalálnak" a cikkeid! De miért van az, hogy ezt az egyszerű dolgot a legtöbb ember nem képes megtenni? Miért egyszerűbb saját magába záródva legyártani az elméleteit ahelyett, hogy őszintén és nyíltan fordulna a másik ember felé, és megosztaná vele a kétségeit?? Félelem? Bizalmatlanság? Vagy csak egyszerűen a másik ember "lenézése" abban az értelemben, hogy nem tekint partnernek?

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.02.10. 14:24:09

@HoldViola: Lehet, hogy unalmas vagyok, de az egyik magyarázat nem más, mint a saját sorskönyvi hiedelmeink megerősítése. "Lám, nem szeretnek." "Íme, nem vagyok fontos." "Na ugye, hogy gonosz és hálátlan a világ."

Cz 2013.02.10. 17:11:50

:) köszönöm.

btw. felmerült bennem az ötlet, hogy valójában a fontosság maga sem egydimenziós. vagyishát, hogy azontúl, hogy folytonos mennyiség, azontúl szerintem minőségei is vannak/lehetnek... pl. a bal felső négyesem és mondjuk a barátom, azt gondolom, mennyiségileg akár egyenlően fontos is lehet (a szájegészség az életbenmaradáshoz állítólag meglehetősen szükséges dolog), de mégsem ugyanúgy, ugyanazon funkcióban stb.

a legegyértelműbb pl., hogy ha gáz van a számban, akkor nem biztos, hogy nekem/neki/nekünk jólesik csókolózni...
másfelől, fogak nélkül enni nagyon nehéz, a fiúm nélkül enni pedig, noha magányos és szomorú dolog is lehet, de funkcionálisan mindenképp megoldható. (azt meg már nem is mondom, hogy ha épp nem vele eszem, hanem mondjuk a kollégáimmal, az is nagyszerű gyógyír lehet a magányra és a szomorúságra, pedig ugye megint egészen más jellegű kapcsolatról van szó...)

persze az is lehet, hogy épp a spanyolviaszról beszélek. :D

Csobodaj · http://civ4bts.blog.hu 2013.02.10. 18:34:19

Csak egy gondolat:

Van az éremnek egy másik oldala, hogy vannak akik tényleg így működnek, hogy ha akarnak tőled valamit és érdekükben áll akkor keresnek, és ha nem tartogatsz semmi hasznosat számukra akkor meg le se szarnak. Kinek mit mond a kép és a szöveg? Nekem pl. mondhatja azt, hogy kerüljem az ilyen embereket. Persze általánosítással él és ez félrevezető lehet, de ezen meg tessék átlátni, éppen ezért maximálisan egyetértek az utolsó mondattal.

Eszembe jutott még a 'Farkast kiáltó gyerek' meséje. Egyesek azt a következtetést vonják le, hogy lám-lám nem szabad ilyet csinálni mert pórul járhatunk. Mások azt, hogy hát ilyen az ember, én is ilyen vagyok, ez van. Vannak elvetemült fajták, azok meg azt, hogy sose hazudj kétszer ugyan azt!

TH 2013.02.10. 19:43:54

@Csobodaj: Azt hiszem, valami félreértés van a poszttal kapcsolatban. Természetesen vannak olyan emberek, akik attól függően lépnek kapcsolatba a másikkal, hogy akarnak-e tőle valamit. A poszt - az én értelmezésemben - inkább arról szól, hogy pusztán abból, hogy valaki nem keres, nem vonható le egyértelmű következtetés. Igen, egy lehetséges magyarázat az, hogy a másik tojik rád. De létezik egy csomó másik is, tehát kár egy paraméter alapján (a másik nem keres) következtetéseket levonni. Különösen, hogy lehet, hogy a másik ugyanezt gondolja rólad, nem? :)

Azt hiszem, hogy az eredeti roppant értelmes életbölcsességet mindenképpen egyféleképpen lehet csak kezelni: ordas nagy baromságként.

motacilla 2013.02.19. 17:36:04

Én például biztosan tudom, hogy nagyon fontos vagyok a HümmBanknak. Mert gyakran keres. Tényleg, napközben is néha rámcsörög, mert fontos vagyok neki. One in a Million.

akivel üzletet lehet kötni

autodidakta 2013.03.03. 20:39:20

Szia, Balázs!
Offolok...
Kíváncsi vagyok, mi a véleményed a közmondások, szólás-mondások sorskönyvi szerepéről, mint pl. :
" Nem esik messze az alma a fájától! "
" Ki mint szokott, megél az úgy! "
" Okos enged, szamár szenved! "
" Ki mint vet, úgy arat! "
Köszönöm, ha válaszolsz, ha poszt nem is születik belőle. :)

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.03.04. 10:08:01

@autodidakta: Jó a kérdés, nem gondolkodtam eddig a témán. Hirtelen az jut eszembe, hogy kettős a dolog: egyrészt a közmondások keletkezése mögött valószínűleg jócskán vannak sorskönyvi és egyéb hiedelmek - ugyanakkor akadnak köztük hatékony (vagy legalábbis eredetileg hatékony) megküzdési stratégiák is. Másrészt az egyes ember életében valóban lehet egy közmondás is sorskönyvi üzenet - akkor, ha kellő gyakorisággal idézgették szmára fontos személyek az adott közmondást. Első blikkre azt mondanám, hogy az Sz3 (Szülői a Szülőiben) énállapotban tudnak tárolódni ezek a mondások - hasonlóan bármley más életbölcsességhez, maximához, előítélethez stb.

Gritty goose 2013.03.23. 18:05:00

Egy kérdés merült fel bennem.
Ha nem keres, és neki szegezem a kérdést, hogy miért is kerül....biztos, hogy valós választ kapok?

A mellébeszélése meg nem változtat a helyzeten....én legalábbis így gondolom.:-)))

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2013.03.23. 18:19:28

@Gritty goose: Garancia SOHA nincs arra, hogy egy kérdésre valós választ kapunk. ;) Ráadásul ha a kérdés a "nekiszegezett" kategóriába tartozik, tovább romlanak erre az esélyek.

A többi innentől kezdve EMK... :)
süti beállítások módosítása