Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) felnőtt (15) Felnőtt (3) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) harry potter (20) Harry Potter (4) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) NAG (6) nag (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) szülői (5) Szülői (3) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Foxika911: Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen! Szerintem halhatatlanná tesz,... (2020.06.09. 17:56) Hogy vagy?
  • BLX: @HoldViola: Ó, valóban, pedig hallottam is róla. Bocsánat. De igazából csak a "címzés" hibás, azt ... (2020.02.14. 10:36) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • HoldViola: @BLX: Balázs már nem olvashatja ezt, meghalt 4 éve. De én akkor is köszönöm, értékes gondolatokat ... (2020.02.13. 23:07) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • BLX: A gőz kieresztésén rágódtam, meg azon, hogy nem azért, "mert így van". Valahogy az volt az érzésem... (2020.02.11. 08:51) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Utolsó 20
pagerank

Nézz mélyen a szemembe... I.

2012.02.14. 19:45 Birtalan Balazs


 

A pszichológiával való ismeretségem Sándor Mátyással kezdődött, meg egy farkassal. Utóbbit szörnyen hegyes fogakkal, előbbit szörnyen szúrós tekintettel áldotta meg a sors. Egy ország figyelte 1980-ban hat héten keresztül a Sándor grófot alakító Bujtor Istvánt, amint mélyen a szemébe néz az aktuális delikvensnek – elsőként a fent nevezett farkasnak –, és rákényszeríti akaratát. A farkas a földre kushadva ígéri meg, hogy a jövőben bizisten jó fiú lesz. Az alábbi videón pedig – a 39’50-től 42’20-ig tartó jelenetben – egy börtönőrnek foszlik semmivé az akarata a kényszerítő tekintet súlya alatt. (A videót azóta sajnos törölték.)
 


Ezekből a jelentekből a magam tizenegy évével vajmi keveset értettem, de végtelenül izgalmasnak találtam. Szüleim tétova válaszaival az igéző tekintetről és az erős akaratról csak ideig-óráig elégedtem meg, úgyhogy Karl May-könyveken edzett romantikus kamaszlelkem minden elszántságával vetettem rá magam a tévésorozat apropójából újonnan kiadott könyvre. Ebben van egy epizód, amely – végtelen sajnálatomra – a filmbe nem került bele: az időközben Antekirtt doktorrá avanzsált Sándor Mátyás a börtönudvaron vagy kétszáz méterről szemébe néz a bitang Carpenának.


  sandormatyas.jpgMi forgott Carpena fejében, amikor váratlanul szembe találta magát a doktorral? Milyen benyomás rögződött az agyában egyetlen szempillantás alatt, a fénykép gyorsaságával? Mindezt nehéz volna megmondani. Annyi azonban bizonyos, hogy a spanyol egyszeriben úgy érezte, hogy a doktor valami lelki ráhatással egész lényét fogva tartja, hogy személyisége vele szemben semmivé válik, hogy a saját akaratánál erősebb idegen akarat hatalmasodik el rajta. Hiába akart ellenállni: ezzel az erővel szemben tehetetlen volt.
   Eközben a doktor megállította a kocsit, és továbbra is áthatóan meredt a spanyolra. Szemének fénylő pontja különös és ellenállhatatlan hatást gyakorolt Carpena agyára. A spanyol érzékei lassanként eltompultak. Szempillája hunyorgott, lezárult, és most már csak néha rebbent meg. Aztán, amikor teljesen elvesztette az eszméletét, az út szélére zuhant, de társai észre sem vették. Delejes álomba merült, amelyből egyikőjük sem tudta volna magához téríteni.
   Ekkor a doktor utasítást adott, hogy folytassák az utat a kormányzó székhelye felé. Ez a jelenet nem tartott tovább fél percnél. Senki sem vette észre, mi történt az imént Antekirtt doktor és a spanyol között – senki, kivéve Báthory Pétert.
    – Most már a hatalmamban van ez az ember – mondta neki a doktor –, és kényszeríteni tudom...
    – Arra is, hogy elmondjon mindent, amit tud? – kérdezte Péter.
    – Nem, de arra igen, hogy öntudatlanul mindent megcsináljon, amit csak kívánok. Már az első pillantásra éreztem, hogy uralkodhatok ezen a nyomorulton, rákényszeríthetem a saját akaratomat.
    – Pedig ez az ember nem is beteg.
    – Ej, hát azt hiszed, hogy a hipnózis hatása csak az idegbetegekre érvényes? Nem, Péter, a legellenállóbbak még az elmebetegek. Éppen az szükséges, hogy a médiumnak akarata legyen; és a körülmények is segítségemre jöttek, mert ebben a Carpenában olyan alanyra leltem, aki teljesen elfogadja befolyásomat. Épp ezért addig alszik, amíg közbe nem lépek, hogy felébresszem.
    – Rendben van – felelte Péter –, de mire jó az egész, ha még ebben az állapotában sem lehet elérni, hogy arról beszéljen, amit meg akarunk tudni?
    – Kétségtelen – ismerte el a doktor –, és nyilvánvalóan nem tudok olyat mondatni vele, amit magam sem tudok. De hatalmamban áll, és arra kényszeríthetem, éspedig amikor nekem tetszik, hogy azt csinálja, amit akarok, s nem tud ellenszegülni az én akaratomnak. Például holnap, holnapután, egy hét múlva, hat hónap múlva, ha azt akarom, hogy akár éber állapotban hagyja el a várost, így cselekszik!...
    – Elhagyja a várost – ismételte Péter –, kisétál szabadon?... Pedig ahhoz az őrök engedélye is szükséges! A szuggerálás hatása nem lehet olyan erős, hogy összetörje láncait, vagy betörje a fegyenctelep kapuját, vagy áthágjon egy áthághatatlan falon...
    – Nem, Péter – felelte a doktor –, olyanra nem kényszeríthetem, amit magam sem tudnék véghezvinni, és ezért látogatom meg a ceutai kormányzót.
    A doktor semmiben nem túlzott. A szuggerálás tényei hipnotikus állapotban ma már elismertek. Charcot, Brown-Sequard, Azam, Richet, Dumontpallier, Maudsley, Bernheim, Hack Tuke, Rieger és megannyi más tudós munkái és megfigyelései semmi kétséget nem hagynak e tekintetben. Keleti utazásai során a doktor a legérdekesebb eseteket tanulmányozta, és a fiziológiának ezt az ágát nagyban gazdagította új megfigyelésekkel. Így hát alaposan tájékozva volt e jelenségekről és a belőlük leszűrhető eredményekről. Jómaga is nagy szuggesztív erővel rendelkezett, amelyet gyakran fel is használt Kisázsiában; erre az erőre számított Carpena kézre kerítésében is – hiszen a véletlen folytán a spanyol nem állt ellen e befolyásnak.

(Jules Verne: Sándor Mátyás)

Ilyen meggyőző okfejtésnek és főleg ily sok idegen névnek nem tudtam ellenállni – ami talán elnézhető nekem abban az életkorban, amikor mások (a nálam szerencsésebbek) épp hogy elkezdik a Roxfortot.

Egyszóval a mesét úgy benyeltem, mint kacsa a nokedlit. Egy szkeptikus osztálytársamat bőszen győzködtem arról, hogy márpedig hipnózis igenis létezik (hiszen felnőtt könyvben olvastam, hogy létezik!), vagyis az egyik ember képes arra, hogy ha kellően nagy elszántsággal a másik szemébe néz, rákényszerítse az akaratát.

Ki is próbáltam én magam is: az autóbusz hátuljában állva fixíroztam az utánunk jövő autó sofőrjét, és azt akartam, vakarja meg az orrát.

Mondanom sem kell, cseszett megvakarni. Ez némiképp elkedvetlenített, de az érdeklődésem nem lanyhult – épp ellenkezőleg.

Történt, ahogy történt, végül is azon kaptam magam, hogy hatodik osztályosként ott ülök a TIT József Attila Szabadegyetem pszichológiai előadássorozatán. Szemben a mostani helyzettel, a könyvpiacon akkoriban nemhogy túlkínálat nem volt a „nehezen magyarázható” jelenségekről, hanem egyáltalán nem létezett ilyen irodalom. Amikor 1981. október 26-án Mészáros István orvos-professzor, a Magyar Hipnózis Egyesület alapítója belekezdett Mi a hipnózis? című előadásába, ő is Sándor Mátyásból indult ki, a „meredten nézős akaratátvitel”-ből – és elmondta, hogy a hipnózis valami egészen más.

Lenyűgözve hallgattam a tudományos, mégis közérthető előadást, és – melodramatikusan fogalmazva – megpecsételődött a sorsom: hipnózisügyben a valóságot lényegesen izgalmasabbnak találtam a mesénél. Így került a pszichológia érdeklődésem középpontjába, s lett mindmáig a világképem, gondolkodásmódom egyik legfontosabb szervező elve.

Ami a hipnózisról rendelkezésre álló ismereteket illeti, mára lényegesen jobb a helyzet, azonban személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az átlagember – akit természetesen nem létezik – nem sokkal tájékozottabb, mint én voltam tizenegy-két évesen. Ha rajtaütésszerűen megkérdeznék tőle, mi is az a hipnózis, feltehetőleg valami ilyesmit mondana:

– Hipnózis az, amikor az egyik ember titokzatos módon rákényszeríti a másikat olyasmire, amit az nem akar. A hipnotizőr szúrós tekintettel vagy egy láncot lengetve elkábítja áldozatát, mire az elveszíti az önkontrollját, és elmond olyasmit, amit nem akar, illetve megteszi a legképtelenebb dolgokat is, utána pedig nem emlékszik az egészre. Persze hipnotizálni csak gyenge akaratú embert lehet – engem például nem lehetne.

Irodalmi hivatkozás gyanánt a talpig becsületes Sándor Mátyás mellé fölsarkozik Thomas Mann Mario és a varázslójából a romlott lelkű Cipolla lovag, a bontakozó fasizmus allegóriája. Kell ennél beszédesebb illusztráció arra, hogy a hipnózis valami gonosz és veszélyes dolog, amit jobb elkerülni?!

Akik nem kapnak zsigerből hideglelést a pszi-vel kezdődő szavaktól, és egy-két cikket elolvastak a hipnózisról valamilyen női magazinban, azok ennél valamivel árnyaltabb képet alkottak a témában. Teszem azt:

– A hipnózis pszichológiai eszköz. A hipnotizőr felszínre tud hozni a páciens tudattalanjából rég eltemetett emlékeket, sőt vissza tudja vinni előző életeibe is. A hipnózis módosult tudatállapot, ami azt jelenti, hogy a hipnotizáltnak megszűnik az öntudata. Nem észleli a körülötte levő valóságot sem, például ha a hipnotizáltnak megszúrják egy tűvel a karját, nem érez fájdalmat.

E második leírás annyiban jobb, hogy 1-gyel több igaz állítást tartalmaz, mint az első (amelyben az igaz állítások száma 0): a hipnózis pszichológiai eszköz. Az összes többi állítás nettó marhaság vagy féligazság.

A cikk folytatásában ezen állításokat vesszük górcső alá.

(Folyt. köv.)




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 9 komment «




Címkék: hipnózis tévhit thomas mann sajátélmény mészáros istván sándor mátyás

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr484105254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cz 2012.02.14. 21:43:53

Nemszeretem a cliffhangereket. :P :)
De a cikk jó - gyüjjék a többi es! :)

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.02.14. 21:46:52

@Cz: Ennek kénytelen voltam utánanézni, de legalább megint tanultam egy új szót. :D

Én se szeretem az ilyesmit, de ma ennyire futotta az energiámból, arról nem is szólva, hogy rendszeresen szóvá tevődik az írásaim hossza...

Cz 2012.02.14. 22:42:24

Ahha.

...'sze nekem is a hosszával van a bajom: túl rövid... :D

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.02.14. 22:43:23

@Cz: Nem mondták még, hogy nem a méret számít? :P

Cz 2012.02.14. 22:45:58

...kivéve, ha kicsi. :P

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.02.14. 22:48:08

@Cz: Ezért is igyekszem nem TÚL rövid cikkeket írni. Hogy ez a probléma föl se merülhessen. Ennyit az írások hosszáról, ha lehet. :)

Cz 2012.02.14. 22:50:26

Okéoké. :)

Tartalmilag viszont nagyonnagyon rendben van, meg tetszik meg felcsigáz meg minden. :) Úgyhogy várom soxeretettel a folytatást. :)

namixar 2012.02.15. 22:13:30

mennyire jó sztori :) eléggé átérzem egyébként, engem is nagyon vonzott a hipnózis, mikor elkezdtem érdeklődni a pszichológia iránt, és még mindig érdekel, csak sajnos eddig még nem sikerült eljutnom odáig, hogy beleássam magam a témába. szóval nagyon örültem a cikknek, és én is várom a folytatást. :)

TH 2012.02.18. 14:33:05

Érdekes téma, és ennél jobb bevezetőt írni hozzá szerintem nem is nagyon lehetne...
süti beállítások módosítása