Sorskönyv nélkül

Legkésőbb hatéves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét.

Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. SORSKÖNYV alakítja tudattalanul – vagy te magad alakítod, tudatosan.

Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?


>>> TERÁPIA <<<

Birtalan Balázs

© Birtalan Balázs, 2010
A Sorskönyv nélkül blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.


> Sématerápia-cikkek <



A kötet ide kattintva megrendelhető!

Mivel nincs élet a Facebookon kívül...

Címkék

adaptív (5) aids (3) alkalmazkodó gyermek (9) álom (10) antiszemitizmus (4) anya (3) archetípus (4) átmeneti tárgy (3) átváltás (3) automatikus gondolat (8) autonómia (28) betegség (6) Bizalmatlanság-abúzus (3) blog (10) Boldizsár Ildikó (6) Büntető készenlét (3) change history (3) Címkék (3) Csökkentértékűség-szégyen (8) depresszió (5) diagnózis (4) diszfunkcionális (5) diszfunkcionális attitűd (3) drámaháromszög (5) driver (6) dumbledore (3) élet (5) elfogadás (10) elfojtás (3) elhagyatottság-instabilitás (3) elhárító mechanizmus (3) elkerülés (6) ellenparancs (4) ellensorsköny (4) ellensorskönyv (3) ellentétes sorskönyv (9) előadás (10) Elszakítottság és elutasítottság (5) EMK (17) emk (33) emlékezés (4) empátia (16) empatikus konfrontáció (4) énállapot (9) engedély (3) erickson (8) eric berne (14) erőforrás (8) erőszakmentesség (6) értelmezés (3) érzelem (7) Érzelmi depriváció (3) érzés (11) evolúció (3) Facebook (5) fejlődéslélektan (3) felelősség (4) Felnőtt (3) felnőtt (15) félreismerés (4) félreismerési mátrix (3) film (3) fóbia (3) franz anton mesmer (3) freud (9) Freud (3) freudi elszólás (3) gátló parancs (16) Gestalt (3) gumikötél (5) gyász (3) gyenge pont (4) Gyermeki (4) gyermeki (7) halál (12) harmadfokú (3) Harry Potter (4) harry potter (20) hiedelem (18) hiedelemrendszer (4) hipnózis (30) hiv (3) homoszexuális (3) horog (4) humor (29) indulatáttétel (5) intimitás (6) irányító szabályozó szülői (8) itt és most (3) Járó Katalin (3) játék (3) játszma (17) József Attila (4) jung (4) kapcsolat (3) Károsodott autonómia és teljesítőképesség (5) Károsodott határok (6) katarzis (3) kérés (8) keresztezett tranzakció (5) kiegészítő tranzakció (3) kip (9) kísérlet (4) kognitív (9) kognitív disszonancia (4) kognitív terápia (25) kognitív torzítás (14) kognitív torzítások (3) kommunikáció (18) kommunikációs hibák (3) Könyörtelen mércék - hiperkritikusság (3) korai döntés (6) korai maladaptív séma (7) korlátozott szülői újragondoskodás (6) lázadó gyermeki (5) maladaptív (6) maladaptív séma (12) marshall b. rosenberg (10) másodlagos strukturális modell (5) megfigyelés (9) megküzdési stílus (3) mérő lászló (3) mese (8) meseterápia (7) mészáros istván (5) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (3) modell (5) módosult tudatállapot (11) munka (3) nag (6) NAG (6) nárcizmus (3) nem én írtam (8) nlp (18) NLP (3) nyereség (5) ok keret (4) ok kocka (3) ok vagyok ok vagy (12) öngyilkosság (5) önismeret (14) politika (3) pszichiátria (5) pszichoanalízis (15) pszichodráma (4) pszichológia (10) pszichopatológia (3) pszichoterápia (43) pszichózis (5) rák (9) regresszió (10) rejtett tranzakció (4) rejtő jenő (3) relaxáció (3) rendszer (3) sajátélmény (36) sakál (5) sakálnyelv (5) séma (6) sématartomány (9) sématerápia (24) sérülékenység-veszélyeztetettség (3) siker (3) sorskönyv (45) sorskönyvi üzenet (5) spontaneitás (3) szabad gyermek (6) szavazás (5) szegedi pszichológiai napok (8) szembesülés (3) személyiségzavar (3) szeretet (3) szex (4) szimbólum (7) szorongás (6) szükséglet (14) Szülői (3) szülői (5) szupervízió (3) ta (39) TA (30) tanácsadás (4) terápia (39) terápiás keretek (4) teszt (3) tranzakcióanalízis (3) tudatosság (4) tudattalan (13) tudomány (5) túlkompenzálás (7) tünet (4) újradöntés (13) ünnep (4) vakfolt (4) vallás (3) valóság (3) változás (13) vers (11) viselkedés (5) viselkedésterápia (7) Young (9) zsiráf (17) zsiráfnyelv (11) zsiráftánc (8) zsiráftánc tanfolyam (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Foxika911: Sajnálom hogy nem tudod már elolvasni, de talán valahogy mégis igen! Szerintem halhatatlanná tesz,... (2020.06.09. 17:56) Hogy vagy?
  • BLX: @HoldViola: Ó, valóban, pedig hallottam is róla. Bocsánat. De igazából csak a "címzés" hibás, azt ... (2020.02.14. 10:36) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • HoldViola: @BLX: Balázs már nem olvashatja ezt, meghalt 4 éve. De én akkor is köszönöm, értékes gondolatokat ... (2020.02.13. 23:07) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • BLX: A gőz kieresztésén rágódtam, meg azon, hogy nem azért, "mert így van". Valahogy az volt az érzésem... (2020.02.11. 08:51) Két kérdés, mielőtt Enter-t nyomsz
  • dissipation1969: @HoldViola: velünk van ő most is... (2019.07.05. 01:51) Szerelmi bánat
  • HoldViola: Drága Balázs, annyira hiányzol ebből a világból. :( (2018.11.11. 10:54) Szerelmi bánat
  • tipitii: Szia Balázs! Én még csak pár napja akadtam a blogodra a sémák miatt, vagyis inkább nekik köszönhe... (2018.05.06. 08:37) Sémák sűrűjében... – 1.
  • tesz-vesz: @közép dunántúli régió: nem. ezek a "versek" pocsékok. ha a kínrímes dadogós mondatok, szavak egym... (2017.10.14. 17:59) Kasszazárás
  • közép dunántúli régió: @tesz-vesz: remélem, azóta fejlődött a jellemed, és sikerült túllépned a szánalmas trollkodáson. M... (2017.09.24. 09:46) Kasszazárás
  • Dorkateo1: @Gregor Samsa: "mintha egy az agyunkban élősködő önálló élőlény lenne, akinek saját céljai vannak... (2017.06.12. 22:34) Sémák sűrűjében... – 2.
  • Utolsó 20
pagerank

Egy tévedés

2012.10.06. 11:26 Birtalan Balazs


 

egerfogo.jpgHónapok óta tervezem, de most jött el az ideje, hogy leírjam. Most, hogy a mellékelt képre bukkantam a Facebookon. Szó se róla, nagyon cuki; a nézőnek könnybe lábad a szeme a meghatottságtól és/vagy a szája sarkai lassan elindulnak a fülek felé. Az ilyen érzelemvezérelt helyzet szinte automatikusan billent át Gyermeki énállapotba. És köztudott, hogy a gyerekek fogékonysága a külső befolyásolásra (az ún. szuggesztibilitása) nagyobb, mint a felnőtteké. Gyermeki énállapotba lépve tehát szuggesztibilisebbek vagyunk, mint általában. És ilyenkor könnyen elhiszünk sok mindent – többek között a cuki képek alá írt életbölcsességeket is. És ez elég baj.

Mit csinál, ami nem öl meg?


Az „Ami nem öl meg, az megerősít” állítás a bulvárpszichológia egyik legnagyobb közhelye. A közhelyek általában azért alakulnak ki, mert igazak. Általában, de nem mindig. Van olyan, hogy egy mondás azért terjed el és válik közhellyé, mert vigasztalóan cseng a fülnek, mert jó lenne, ha igaz lenne. Ez a helyzet a fenti állítással is.

Az élet számos nehéz helyzet elé állít minket, amelyekbe ugyan nem halunk bele, de megviselnek. És egy Beékelt Mackót az ő Nagy Megszorultságában könnyen megvigasztal a gondolat: ami történt, végső soron a javára válik. Csakhogy ez sajnos korántsem igaz.

Bármi, ami történik velünk, tanulságul szolgálhat számunkra a jövőre nézve – ez rendben van. Ugyanakkor az ember ellenálló képessége, immunitása olyan egyenleg, amely nemcsak növekedni, de csökkenni is tud. Van olyan, hogy valami az életünkre tör, és nem öl meg – ugyanakkor megviseli a testet és a pszichét: nemhogy növeli, de egyenesen csökkenti az ellenálló képességünket. Nem erősít meg: gyöngít. És ha újra átéljük, tovább gyöngít.

Gondoljunk a krónikus betegségek pszichés megélésére. Gondoljunk az ismétlődő stresszre, akár otthon, akár munkahelyen vagy másutt. Gondoljunk a családon belüli erőszakra, gondoljunk a szexuálisan rendszeresen zaklatott gyerekekre. Gondoljunk a katasztrófákra, a váratlan tragédiákra – és az ezt követő mentális betegségre, amit úgy hívnak: poszttraumás tünetegyüttes (PTSD). Vegyük le a cukiságokra fókuszáló Facebook-szemüveget, és lássuk meg magunk körül a valóságot: azokat az emberi roncsokat, akik napról napra tengődve próbálják összekaparni magukat olyan szintre, hogy legalább vegetálni képesek legyenek. És vegyük észre élettörténetükben azokat a behatásokat, amelyek következtében ilyenné váltak. Amelyek ugyan nem ölték meg őket, de nemhogy megerősítették volna, hanem legyöngítették, felőrölték.

A veszteségek, a fájdalmak, a tragédiák elkerülhetetlen részei az életünknek. És való igaz: nem szükségszerű, hogy ha ilyesmi történik velünk, belepusztuljunk vagy belebetegedjünk. Ha megfelelő az önismeretünk..., ha tudatosan használjuk erőforrásainkat..., ha támogató és elfogadó környezetben élünk..., ha kiléptünk a sorskönyvünkből..., ha fejlettek a megküzdési stratégiáink... – akkor ezen események akár javunkra is válhatnak.

Akár.

De a kisarkított „Ami nem öl meg, az megerősít” mondat, túl azon, hogy konkrétan nem igaz, saját életünkre vonatkoztatva nem több olcsó vigasznál és önbecsapásnál, másra vonatkoztatva pedig egyszerűen az empátia hiánya.

 
<Észosztás OFF>
 




Ha tetszett, amit olvastál, ne sajnálj tőlem egy lájkot! :-)
Ha úgy gondolod, másnak is hasznára válna, ne habozz megosztani vele!

Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!


» 13 komment «




Címkék: stressz szuggesztibilitás Gyermeki PTSD megküzdési stratégia

A bejegyzés trackback címe:

https://sorskonyvnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr624822995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HoldViola · http://fiamma.blog.hu/ 2012.10.06. 14:32:33

Akkor nem jártam messze az igazságtól, amikor egyszer erre először olvasva spontán azt reagáltam, hogy "ez hülyeség" és azóta is fenntartom:( Mert én egyenlőre ha nem is gyengültem, de hogy erősebb nem lettem tőle, hát az tuti.

Alensha 2012.10.06. 17:01:23

te jó ég, ezt akár én is írhattam volna, az utolsó szóig, annyira ugyanezt gondolom erről a mondásról :O

TH 2012.10.06. 18:31:51

A mondás annyiból igaz, hogy vannak az ember életében elkerülhetetlen (és esetenként ismétlődő) problémák. Míg elsőre eléggé megviseli az embert, a következő alkalmakkor már a korábbi tapasztalatokkal felvértezve esélyes, hogy kevésbé viseli meg az embert. Persze ez erősen személyiségfüggő dolog, meg sok más paramétertől is függ...:)

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.10.06. 23:12:33

@TH: Pl. azon paramétertől, hogy az ismételten jelentkező problémák apránként nem darálják-e be az illetőt...

TH 2012.10.06. 23:14:12

@Birtalan Balazs: persze, értem, amit mondasz, meg amiről írtál, egyet is értek vele, csak azt mondom, hogy sok élethelyzetben igaz lehet korlátozott mértékben.

Birtalan Balazs · http://birtalan.blog.hu 2012.10.06. 23:16:22

@TH: Persze. Erre írtam ezt:

"A veszteségek, a fájdalmak, a tragédiák elkerülhetetlen részei az életünknek. És való igaz: nem szükségszerű, hogy ha ilyesmi történik velünk, belepusztuljunk vagy belebetegedjünk. Ha megfelelő az önismeretünk..., ha tudatosan használjuk erőforrásainkat..., ha támogató és elfogadó környezetben élünk..., ha kiléptünk a sorskönyvünkből..., ha fejlettek a megküzdési stratégiáink... – akkor ezen események akár javunkra is válhatnak."

TH 2012.10.06. 23:18:52

@Birtalan Balazs: Igaz. :) Szóval nagyjából ugyanazt mondjuk, maximum a hangsúly más. ;)

Cz 2012.10.15. 19:40:13

sajnálom, ha esetleges vallásos olvasókban rossz érzéseket keltek, de:

erről nekem az jutott most eszembe, hogy Jób egy barom volt, a Biblia meg megpróbálta Jahve ülepét kihúzni a kakiból... :D

Papp Evelin 2012.10.23. 16:47:24

@Cz: szerintem Jób egy elég érdekes személyiség volt, a története meg azt példázza, hogy vannak,akik minden rosszban meglátják a jót, és a fejlődés lehetőségét. Kevés ilyen ember van, nyilván...

Braincelle 2013.11.09. 23:02:37

Mondjuk a saját életemben én azt látom, hogy mindig a megpróbáltatásoktól fejlődtem. Lehet, hogy az ember közérzetét és lelki erejét károsítja, ha baj van, de az sosem baj, ha az élet megmutatja az embernek, hogy mennyire kicsi és tehetetlen és hibás. Utána akkor jobban behúzza fülét-farkát és odafigyel, mit akar tanítani a világ.

Ráadásul ha elég sok szart megél az ember, akkor már nem egy gyanútlan, lelkizős, mások előtt bőgős idióta lesz, hanem akármit képes rezzenéstelen arccal elviselni, és ez fontos. Nem mondom, hogy mindig rezzenéstelen arc kell, de legalább annyira tudni kell kitartani, hogy az ember annak a társaságában, akkor és ott bukik ki, ahol megteheti.

Braincelle 2013.11.09. 23:05:44

@Birtalan Balazs:
Jó, de az, hogy bedarálódik-e, az részben erő és részben problémafüggő is.

Van az a mennyiségű probléma, ami mindenkit maga alá gyűr, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy hogyan veszít az illető.

Nem mindegy, hogy egy őzike öklel halálra, vagy öt kardfogú tigrissel harcolok és három ott marad döglötten, mire maguk alá gyűrnek.

Braincelle 2013.11.10. 01:09:55

@Birtalan Balazs:
Mért?
A halál és a halottként való lét sokkal tovább tart, mint az élet. Az élet legfeljebb 100 év, és ha nagyon szar, akkor is vége van, de hogy milyen emberként, milyen lelkiismerettel haltam meg, az örökké megmarad. Ha megtettem, amit kellett, megálltam a helyemet, akkor nem baj, ha megettek.
süti beállítások módosítása