Ez a "sírjak, vagy röhögjek?" kategória. Nem tudom: ez a kommentelő tisztában van-é azzal, hogy a remek rálátásról, objektivitásról és tájékozottságról árulkodó - ráadásul remekül megfogalmazott és központozott - hozzászólásával tankönyvi példa lehetne a "sakálnyelv" előírásszerű alkalmazására?

@Nattefrost: Én sem tudom, mindenesetre hálás vagyok neki. :)

@Birtalan Balazs: remélem a csoport tagjai között fogadhatod. :D

Kapaszkodóul a kommentelőnek annyit tudnék mondani, hogy a lehúzós tanfolyamokat (előadásokat stb.) föl lehet ismerni a nevetségesen olcsó, de valamelyest vonzó mézesmadzagról. Ha a Zsiráftánc-tanfolyam hallgatói a foglalkozáson túl még egy zsiráfos kulcstartót is kapnak, melynek a fülei világítanak (az elemet külön kell megvenni), akkor lehet gyanakodni, hogy.
Ne legyek félreértve: LEHET egy lehúzásmentes tanfolyam végén is ajándék, de ajándék nélküli lehúzásmentes tanfolyam NINCS.

De azért a tartalmi mondanivaló felett nem biztos, hogy feltétlenül tova kellene siklani, mert azért nekem ez egy határozottan jól védhető álláspontnak tűnik. Persze értem, hogy az agresszió az állatvilágban nem az életösztön megnyilvánulása még akkor sem, ha erőszakkal párosul, na de ha mémekről beszélünk, mint gondolatok (főleg Dawkins-i értelemben), akkor ugye felmerül a gyanú, hogy nem mindenáron tökéletes hülyeség a fent felvetett gondolat. Vagy?

@KKKKKKK: Teljesen jogos kérdés, hogy az emberi kommunikáció sémáiból mi az, ami evolúciósan kódolt. Amint az is, hogy az emberiség jelenlegi körülményei közepette e sémákból melyek bizonyulnak továbbra is hatékonynak. És ami nem hatékony, az vajon milyen módon helyettesíthető valami új "mutációval".

Az EMK, ha úgy vesszük, pont e kérdésekre keres választ a mémek szabadpiacán.

Teljesen jogos dolog, ha valaki, aki ismeri az EMK belső összefüggésrendszerét, azzal kapcsolatban kérdéseket, észrevételeket, akár kritikákat fogalmaz meg. És teljesen jogtalan, hogy valaki, aki ezeket nem ismeri, jelenti ki róla, hogy baromság.

Ki lehet jelenteni, hogy X =/= Y, de ehhez célszerű előzetesen nemcsak X, hanem Y tényleges értékét megismerni.

Óóó, pedig én szerettem volna egy zsiráfos kulcstartót, amelynek a fülei világítanak, ami nagyon praktikus, ha sötétben akarok betalálni a kulcslyukba.

Viszont kaptam valamit, ami mindig praktikus, nem csak a sötét lépcsőházban és nem kell bele elem. Ja, de. Én vagyok az elem :)

Szia Balázs!

Antizsiráf kérdésem lenne hozzád. Úgy alakult az életem, hogy munkát keresek, és hát az interjúkon jól kell tudnom kommunikálni.
Többször előfordult viszont, hogy szerintem (ez nem tuti) a velem szemben ülő interjúztató sakálkodott velem. Elkezdtem magam nagyon rosszul érezni, amúgy is izgultam, de ettől meg zavarba jöttem, elkezdtem hebegni-habogni, szétcsúsztak a gondolataim és a kis hibák után sorra egyre nagyobbakat követtem el.
Hol írsz arról, mit tegyen az, akinek sakállal kell kommunikálnia?
Egy interjún alapból alárendelt szituból tudok-e valami olyasmit mondani, amivel megvédhetem magam?
Hogy maradjak önmagam egy ilyen szituban?

Köszönöm, ha segítesz elgondolkodni vagy elkezdeni elgondolkodni a lehetséges megoldásokon!

@bekérdező: Az EMK alapgondolata, hogy a másik félnek nem kell ismernie a módszert ahhoz, hogy tudjunk vele erőszakmentesen kommunikálni. Vagyis a "protokoll" ugyanaz, akár tudatos zsiráffal beszélünk, akár olyannal, aki sakálkodik. MÉgpedig azért, mert a zsiráfság alapüzemmódja, hogy a másik fél sakálbeszédét lefordítja magának zsiráfra.

Ugyanakkor az EMK-nak megvan a maga érvényességi köre, azaz vannak olyan helyzetek, amelyekben - szerintem - értelmezhetetlenek a zsiráfkodás szabályai. Ez az érvényességi kör egy szóval leírható: személyesség. Azért személyesség, mert az EMK lényege - M. B. Rosenberg szavaival élve - "a szív szintjén való összekapcsolódás a másikkal". Egy intézménynek, egy pártnak, egy cégnek nincs "szíve": nincsenek emberi szükségletei, nincsenek autonóm érzései stb. (Erről a témáról Szauron Szájának Szükségletei címen írtam.) Nem tudom megmondani, hogy egy állásinterjú az szükségszerűen ilyen helyzetneek tekinthető-e - de nem tartom kizártnak.

Ugyanakkor attól, hogy a kommunikációs partner nem egy személy, hanem mondjuk egy vállalat, te magad még megmaradhatsz OK életpozícióban. Nem kényszerít senki arra, hogy "megvédd" magad: hiszen attól, ha a partner azt hiszi, hogy legyőzött téged, te még nem válsz legyőzötté. Az más kérdés, hogy az interjú sikeres lesz-e, vagy sem. De hát az EMK nem a "hogyan adjuk el magunkat hatékonyan az amúgy teljesen elkurvult fogyasztói társadalomban" kérdésre ad választ.

Fontos ez a kérdés, azt nem vitatom, csak éppen nincs rá frappáns válaszom. Sajnos.

Beljebb vagy most valamennyivel...?

@Birtalan Balazs:
köszi! értem. Beljebb vagyok, persze.
Most arra gondoltam, lehet rossz helyen kerestem a választ, lehet inkább úgy kellene megközelítenem a problémát, amit te írsz.
Ne hagyni magam kizökkenni az OK pozíciómból. De nekem ez sem tűnik túl egyszerűnek. valahogy nem én gyakorolok hatást az emberekre, hanem ők rám, van ilyen?

@bekérdező: Tényleg nem egyszerű OK-ban maradni. Sok esetben ez évek munkája, alkalmasint terápiában.

Olyan nincs, hogy valaki nem gyakorol hatást az emberekre. Gyakorol, csak épp nem feltétlenül olyat, ami egybecseng a szándékaival. Végső soron is hatásgyakorlás, ha valaki eléri, hogy ne vegyék őt észre.

@Birtalan Balazs: ühüm. 2 dolgot értek ebből, nem baj, ha úgy érzem, hogy nehéz OK-ban maradni, mert az tényleg nem egyszerű. ámde évek munkája is lehet, hogy sikerüljön... ez nem hangzik túl jól.

a hatásgyakorlásnál inkább olyasmire gondoltam, hogy vannak ezek a lehengerlő, magabiztos, határozott emberek, akik könnyen bizalmat keltenek másokban. Szeretném, ha úgy tudnám az érdekeimet érvényesíteni, mint ők, mert akkor mindenki azt tenné, amit én akarok és nem azt, amit ők. :))) jujjj, ez nagyon gyerekesen hangzott. :)

asszem keresek cikket a "hogyan legyek felnőtt témában" is. köszönöm az útbaigazítást, meg a válaszokat!
szép hétvégét! :)